Wladár Miksa: A sziráki ág. hitvallású evangélikus anyaegyház története. Budapest 1888.

1.0 A SZIRÁKI ÁG. HITV. EVANG. ANYAEGYHÁZ TÖRTÉNETE. vica gyermekeikkel, úgyszintén gr. Degenfeld .József nejével Szilassy Irmával, Ottó. Mariska és Anna gyermekeikkel. A Teleky-családtól akként származott át a birtok Degenfeld-családra, hogy gróf Degenfeld Ottó nőül vette gr. Teleky Augusztát. Az egvliáz jóltevői között megemlítendők még Bozó Pál, a fentebb említett gr. Teleky Augusztának második férje, ki folytonosan gondjaiba zárta a sziráki ev. egyházat. Nagyobb mérvű jótéteményei hogy gr. Degenfeld Lajos jelenlegi felügyelő úrral a lelkészi és tanítói javadalmázáshoz tartozó rossz földeket jókkal cserélte fel. s igy a lelkész és tanító földbeli jövedelmét legalább is megkétszerezte, orgonaépítésre pedig ajándékozott 500 frtot. Megemlítendő még Gyura Gábor szarvasgedei földbirtokos nejével, Thuranszky Teréziával, kik Dálisch Sámuel körmöczbányai harangöntő által a sziráki egyháznak öntettek egy 12 mázsás harangot 1799-ben, mely azonban az 1832-ki tűzvész alkalmával elolvadt. Továbbá Halog Péter egyetemes felügyelő, ki bágyoni ev. temetőben aluszsza örök álmát, bedűlt sírboltjában. Egyházi irattárunk szerint canonica visitatio tartatott Szirákon először 1657-ben jul. 6-án, azután említés nincsen téve, csupán 1798-ben Hamaljar Márton, 1813-ban Lycó, 1819-ben Lovich Ádám, 1838-ban dr. Szeberini János és 1877-ben dr. Szeberényi Gusztáv püspökök közbejöttével. 1869-ben meglátogatta az egyházat dr. Székács József püspök, megnézve az egyház okmányait, templomát, iskoláját és épületeit. Megemlítendő Hamaljar Márton superintendens idejéből, hogy ő volt első superintendens, ki elemi iskoláinkban a magyar nyelv tanítását elrendelte 1806-ban, még pedig oly rendelettel, hogy oly tanítók, kik előtt a magyar nyelv ismeretlen, azt sajátítsák el s jövőre pedig csak oly tanítók alkalmazandók, kik a magyar nyelvben jártassággal bírnak. Az 1838-dik évi canonica visitatio óta az említetteken kivűl, melyek szerint iskolánk 1852-ben leégett, s újra felépíttetett s 1867-ben újra lebontatott s a mostani czélnak megfelelően felépíttetett. mely czél véghez vitelére Ő Felsége I. Ferencz József király kegyes uralkodónk 200 frtot adományozott, hangversenyek, tánczmulatságok tartattak, a hívek megadóztatták magokat 3000 írttal. 1866-ban az elrepedt középső harang átöntetett, súlyában egy mázsával nagyíttatott 380 frt költséggel. A paplak 1872-ben