Czipott Géza: Emléksorok a szentgotthárdi … ev. templom felavatásának alkalmából, 1912. Szentgotthárd 1913.

IV. Örömteli ősz, szomorú tavasz

ez időben egy súlyos operáción keresztül ment nagy beteget dr. Varga Gábort, ki azonban ha testileg nem is lehetett közöttünk, lelkileg velünk volt. Ünneplő gyülekezetünkhöz intézett távirata tett róla tanúságot, mely a hívek seregé­ben nagy örömöt keltett. Istennek megsegítő ereje, szerető hitvestársának önfeláldozó ápolása vissza adta drága egész­ségét s ma megújult erővel munkálkodik tovább ember­társainak javán. Az alapvető kérdéseknek gyors és minél tökéletesebb megoldása mellett, a melyektől függ tulajdonképpen egy gyenge, kezdő gyülekezet sorsa, jövője kezdettől fogva nagy súlyt fektettünk az istentiszteletre, mint a vallásos és egyházi élet legfontosabb megnyilatkozására. Három éven keresztül a főgimnázium tornatermében dicsértük az urat. Bár egyszerű hely — nem templom — de mi két­szeres erővel éreztük minden alkalommal a nagy Isten szentséges jelenlétét, a szent igazságot: „valahol ketten, vagy hárman egybegyűltök az én nevemben, ott vagyok ti köztetek." Valóban bánatunknak oszlatójává, örömünk­nek megszentelőjévé lett az a hely mireánk nézve. Isten­tiszteleteink nagy látogatottságnak örvendeztek. Az ilyen alkalmakkor a hívek részéről áldozatul hozott fillérek, 300—400 korona, képezték a múltban s remélhetőleg a jövőben is a kis gyülekezet jövedelmének egyik legfőbb és legbiztosabb forrását. Az ünnepi istentiszteletek alkal­mával az áhitat emeléséhez nagyban hozzájárult a rába­ftizesi evang. dalárda, melynek lelkes és fáradhatatlan vezetője, az iskolának derék tanítója: Nagy Károly. Remél­jük a rábafüzesi evang. dalárda, s a rábafüzesi lelkes hívek, kik egyházunk iránti szeretetüknek nem egy alka­lommal adtak már kézzel fogható bizonyítékot, a jövőben is velünk éreznek. Az első perctől kezve nagy szorgalommal gyűjtöttük a filléreket a temlomépítés céljaira. Az általunk kibocsá­tott gyüjtőívek néhány hely kivételével mindenütt meghall- . gatásra találtak. Egyházunk tagjai, jóbarátai, ismerősei közül nem egy szegődött gyűjtővé. Sok-sok hálával tar­tozunk közel s távolról a mi névtelen hőseinknek, kik esdő szózatainkat mindenfelé magukévá tették. Nevük, emlékük minden bizonnyal fel van jegyezve ott és annál, aki a jótétet nem felejti el s megfizet mindenkinek az ő 19

Next

/
Oldalképek
Tartalom