Holbok József: Emlékirat a szakonyi á. h. évangeliomi keresztyén egyházközség 100 éves fennállásának örömünnepére. Sopron 1893.

I. Történelmi visszapillantás

I. Történelmi visszapillantás. 1. Viradat. A 16. század elején egy soha ki nem oltható fény derült fel a keresztyén egyház borongó éjjelén; a meggyújtott gyertya, az évangeliom mennyei világa újra felkerült a keresztyénség nagy család-asztalára (Máté V. 15), midőn Dr. Luther Márton 1517. okt. 31. a vittenbergi templom ajtajára kiszögezett 95 tétele, mint fénylő villámlás, az ég alatt való egy tartományból más tartományba — Magyar hazánkba is — átragyogott. (Luk. 17, 24.) A keresztyénség felett borongó lelki setétség éjjé varázsszerüleg eltűnt; a hitjavitás áldott művét Magyarországnak vallás- és szabadságért lelkesült népe is, mint szomjas föld az üditő esőt — általános örömmel fogadta, igy Vas- és Sopronmegyében a Nádasdyak buzgó pártolása, a Csepregben virágzott iskolájuk mellett fentartott könyvnyomdájuk által is — hathatósan terjesztették azt. — Szakony egén is, mindjárt kezdetben, a reformatio áldott napja fénylett. 2. Az éj. A csak rövid tavaszi nap azonban ismét alkonyba borult, midőn az 1591,. évben egybehivott »Csepregi collegium«, a czélba veti egyetértés helyett inkább az egyenetlenség, kölcsönös gyűlölködés lángját lobbantotta fel az ágostai és helvéthitvallásuak között! Bizony nem kell csudálni, hogy II. Ferdinánd vakbuzgóságának s a hatalmas Pázmány Péter, prímás, ékesszólásának sikerült nemcsak számos főurakat ismét a római hitre visszatérem, hanem ezek által az alattvalókat vallásuk megtagadására kényszeríteni; még pedig annál biz-