Sántha Károly: A sárszentlőrinci ág. hitv. evangélikus egyházközség története. Szekszárd 1910.

A) A sárszentlőrinczi ág. hitv. ev. egyházközség statisztikai állása 1897. szept. 9. - II. Templom, lelkészek és lelkészlak

6 helybeli lakosság (a két Fördős kivont karddal a templom ajtajához állott) ezen szándékában őt megakadályozta. A fölzendült nép agyonveréssel fenyegette a püspököt s ettől csak hirtelen való elfutása által szabadulhatott meg. Ezen jelenetnél Bárány György nem volt jelen, mert őt a hallgatói még a püspök megérkezte előtt a sárrét egyik szigetjébe elvitték s ott a templom kulcsával együtt a sűrűségben elbujtatták, attól tartván, hogy a püspök végtére azon tölti boszuját. Ezen esetnek emlékezetére ezen szigetet említett lelkészünknek örökös haszonvételül átengedték s mind a mai napig papszigetnek neveztetik s mindenkor a lelkészek birtokában volt és van ma is. (A hiványban u. n. szigeti föld czím alatt.) Gr. Mercy halála után (Gr. Mercy született 1666. Lotharingiában ; meghalt 1734-ben Olaszországban, csatában. Lásd Meyer's neues Konversat. Lexicon) a földesúr Lőrinczen gr. Apponyi Antal lett. II. Templom, lelkészek és lelkészlak. Mihelyt a gyülekezet megalakult, rendes templom is épült; a legelső templom sárból rakatott s nádfedélre készült, mely —szaporodván a lelkek száma,— sövénnyel toldatott meg. Az első templom elavulván s a tagok többrőltöbbre szaporodván a leginkább Veszprém-, Vas- és Győrmegyékből ideköltözöttek által, egy új s a mostani templom építéséhez fogott a gyülekezet 1774. május 3-án az utczán, a házak során kívül. Téglából épült íel, az akkori időkhöz képest fatoronyra, előbb fa-, utóbb cserép-zsindellyel fedetett be. Fölszenteltetett 1775. augusztus 15-én. A torony rézzel vonatott be 1789. és 1790-ben.