Sántha Károly: A sárszentlőrinci ág. hitv. evangélikus egyházközség története. Szekszárd 1910.

Imádság a beszéd után

36 Légy mivélünk! Mondd: „Mit féltek, Oh kicsinyhitűek?! Lesz csendesség s révbe értek, Kik én hozzám végig vagytok hűek!" Elhajoltunk Tőled Isten, A jók is csaknem elestek; Nincsen áldás, béke nincsen, Mert az emberek csak testek. Jöjj Szentlélek, lehelj lelket A száraz csontokba, S üdvödet világ föllelted, Az újonnan születéstől fogva. Templomodba seregeltünk, Jó Atyánk, e rossz napokban; Bús egünkről a fény eltűnt, De szívünk még Erted dobban. Benned bízunk, szent igédben, Szent igéd igazság; Van, ki tartson, áldjon, védjen, Bizton győzünk, veszt a fondor gazság. Van még, óh van, aki térdet Nem hajtott világi Baálnak; Vannak Uram, akik érted Száz veszéllyel szembeszállnak; Vannak, kiknek lelkök lángol, Mint a Hóréb bokra És eltelve buzgóságtól, Bátran néznek a zúgó habokra. Fel hajómra, kisded népem, Vaskarokkal, lelkes hittel S az élő kútfő tükrében Felragyog a béke, hidd el!