Sántha Károly: A sárszentlőrinci ág. hitv. evangélikus egyházközség története. Szekszárd 1910.

Egyházi beszéd

29 mérő búza, 23

1 2 mérő rozs. Gondnok Kis Pál. Presbyterek: Gáncs István, Lázár György, Bertalan János, Bertalan József, Böröcz József, Bertalan István. Egyházi beszéd. Irta es az 1897. szeptember 9-ön Szent-Lőrinczen tartott püspöki epyházlátogatás alkalmából elmondta s Főtisztelendő Gyurátz Ftrenez püspök úrnak mély ti*;telettel ajánlja Sántlia Károly (Megjelent Evang. egyház cs iskola 15 évfolyam 37. számában) „Kegyelem és békesség nékünk Istentől, a mi Atvánktól és a mi Urunk Jézus Krisztustól. Ámen." Alapigék: Ap. Csel. XXVII., 18—29. Ünneplő szent Gyülekezet! A felolvasott szent igék valósággal megtörtént dolgot írnak le: szent Pál apostolnak hajózását a zivataros tengeren. Mintha csak épp a mi mostani egyházi életünket rajzolnák e szent igék. Egyházi életünk ügyében a szent Isten előtt állunk — az esperesség elnöksége előtt állunk — egyházunk hajójának érczkarú, hitben aczélozott szívű kormányosa, szeretett püspökünk előtt állunk, ki számot akar venni a mibennünk helyezett reménységről. Számot adunk. Megalázódott szívvel, fölemelt fővel adunk számot. Hisszük és valljuk e szent igéket, melyek három dologra tanítanak: igazságra, bíztatásra és parancsra. 1. Az igazság az, hogy az egyház olyan, mint a hajó, mely fölött az ég most elborult. 2. A bíztatás ez: Istennek angyala, a vallás mellénk áll és szól: ne féljetek, jó reménységben legyetek; szigetre kell találkoznunk. 3. A parancs pedig ez: vessük le a négy vasmacskát a mélyre, várván a napfelköltét.