Sántha Károly: A sárszentlőrinci ág. hitv. evangélikus egyházközség története. Szekszárd 1910.

A) A sárszentlőrinczi ág. hitv. ev. egyházközség statisztikai állása 1897. szept. 9. - V. Filiák

19 megtelepítése maga is szoros kapcsolatban áll a protestantismus sorsával hazánkban, amint erről Orosháza első lelkészének, az áldott emlékű Horváth Andrásnak e következő jegyzete is tanúskodik:

1 „Tolna vármegye Zomba nevű helységében, mely mint fiókgyülekezet a szentlőrinczi anyaegyházhoz volt kapcsolva, több évig szabad vallásbeli gyakorlatnak örvendett egy ág. hitv. evang. gyülekezet, szent beszédeket és a tanuló ifjúság oktatását a tudós és jámbor Dénes Sándor oktatótól nyervén. Idővel szaporodván Zombán a r. kath. hívek, a földes uraság elébb róm. kath. lelkészt hívott, azután nagyhamar az evangélikusoknál a szent beszédek tartását, utóbb a mindennapi könyörgéseket betiltotta; végre az evangélikusok imaházát is elvette. Keserű fájdalmak közt a szegény evangélikusok elhagyták házaikat, szántóföldjeiket s fölszedvén családjaikat, bujdosva jobb hazát keresni indultak. Az új lakhely keresésében főügyvivőik voltak Ravasz György, Rajki Pál, Szilasi István, Szalai János, Sitkei Mihály, Német György, Győri István és Köcze István. Ezek a Tiszán átkelvén, B.-Csabán megállapodtak s lakhelyért könyörögtek b. Harrneckern Ferencznél. A jó Isten úgy igazgatta szívét ezen úrnak, hogy kérelmök meghallgattatott s kiadott szerződési oklevelében nemcsak szántó- és legelőföldeket s lakhelyeket, hanem még szabad és nyilvános vallásgyakorlatot is biztosított számokra. Az így czélhoz jutott honkeresők hírt adván többi zombai atyafiaiknak, időközben többen is jöttek utánok és miután mindnyájan B.-Csabán, az ottani lakosok emberszerető, kitűnő jószívűségökben részesülve közel egy évig tartózkodtak volna, 1744. esztendő György nap1 Lásd Nagy papok életrajzában: Dr. Székács József. Irta: Győry Vilmos.