Sántha Károly: A sárszentlőrinci ág. hitv. evangélikus egyházközség története. Szekszárd 1910.

A) A sárszentlőrinczi ág. hitv. ev. egyházközség statisztikai állása 1897. szept. 9. - III. Iskola és tanítók

13 A lelkészlak egy része 1789-ik évben készült, más része oly rég, hogy Balassa idejében arra már egy hallgató sem emlékezett. A mostani lelkészlak 1837-ben épült, — a tető újra emeltetett 1872-ben.' III. Iskola és tanítók. A gyülekezetnek két tantermű iskolája van, épült 1846-ban. Tanítólak szintén kettő van jelenleg, egyik az iskolaépület mellett, másik a falú közepe táján, a volt jegyző-lak (Petőfi Sándor emléktáblával), melyet a község engedett át ideiglenesen a gyülekezetnek. A legelső tanító volt Szilvágyi Sámuel. Utána jött Dénes Mihály (1725—1726), Tomtsányi György, Bodóts Mihály (1730—1739); Masnicius Mihály a nagyobb gyermekeket oktatta, Lang Pál jegyző pedig akisebbeket. (Masnicius 1739—1758), 7. Drinóczi Mihály (1758—1764), 8. Szabó György (1764 1769), segédje 9. Stefanides Sámuel, később rendes tanító (1769—1796), 10. Krtar János, egyúttal káplán is. 11. Németh Ferencz (1804 — 1843, megh. 1849), 12. Németh István (1843—1869), 13. Eiferth Henrik (1869—1891 márc. 6.), született Tormáson 1840. júl. 18. Tanult Sopronban Segéd volt Szárazdon, Bonyhádon és Lőrinczen. Lőrinczről r. tanítói meghívást kapott Kecskemétre, onnan 1869-ben Lőrinczre. ! 874-ben jött második rendes tanítónak, Eiferth kitűnő tanitó, kedves ember volt. 14. Schád János. Született Majoson, 1844-ben. Rendes tanító volt Miszlán, V.-Palotán s végre helyben. Ezen második r. tanítói állomást nagyobbrészt Zsivora György úrnak 4000 forintos alapítványából szervezte 1 Megújittatott 1895 ben 2000 forint költséggel.