Koehler, Edinhard: A pöstyéni evangel. leányegyház keletkezése. Budapest 1900.

yitramegyében, a Kárpáthegység délnyugati nyúlványainál, a Vág folyó mentén, kellemes tájon fekszik Pőstyén meleg fürdője; évszázadok óta hazánknak, sőt az egész világnak egyik legkiválóbb s a maga nemében legelső gyógyhelye, melynek áldott forrásai valóságos Bethesda-tava mindazoknak, a kiket rheumatizmus, ischias, izületlob, neuralgia s egyéb hasonló csúzos fájdalmak bénítottak meg. Ezrekre és ezrekre megy azoknak száma, a kik a világ minden részéről évrőlévre ide zarándokolnak, hogy e csodás hőforrásnál üdülésüket keressék s találják. Betegek, kik mindenféle gyógymódot megkísérelve már lemondottak a reménységről, hogy még lehető volna számukra a gyógyulás, itt, ha egyáltalán még segíthetni bajukon, a betegség fokának mérve szerint, olykor már egyetlen fürdőhasználat után. megkönnyebbülnek. Hány béna gyógyul meg itt évenkint, 4—6 heti gyógykezelésre s mehet ismét foglalkozása után, a ki előbb sem járni, sem állani nem volt képes s csak hordszéken vagy kocsin volt továbbszállítható! Hány emlékét őrzi fürdői muzeumunk a felgyógyult betegek hálájának, visszahagyott mankóik s egyéb támasztékaik alakjában! Hány szülő áldja a pőstyéni forrásokat gyermeke felgyógyulásáért s hány gyermek köszöni azoknak szülői s gyámolói életbenmaradását! Hány család találta meg Pőstyénben már elveszettnek hitt boldogságát! Ez az áldásos, csodáshatású fürdő a gróf Erdődy-család majorátusához tartozik. Mint az uradalom tisztviselője, volt alkalmam számos évekre menő tapasztalataim alapján meggyőződni arról, hogy azok a betegek viselik legjobban fájdalmaik terhét, a kiknek