Koehler, Edinhard: A pöstyéni evangel. leányegyház keletkezése. Budapest 1900.

9 kozott, melynek az iskolai szünidőkre való átengedéseért a magas vallás- és közoktatásügyi minisztériumhoz fordultunk. Miután illetékes oldalról kérelmünk kedvező elintézését helyezték kilátásba, újból főpásztorunkhoz folyamodtam, kérve őt, hogy az egy idény alatt tartandó istentiszteletek költségeinek fedezésére a kerülettől 50—60 forint segélyt kieszközölni kegyeskedjék. A kérvény megkésése miatt az, az 1897. évre, érdemileg már nem volt többé elintézhető; azonban a kerületi gyűlés megbízta a püspök úr ő főtisztelendőségét. hogy 1897-től kezdve Pőstyénben a fürdőidény alatt istentiszteletek tartásáról gondoskodjék. Ez alapon a püspök úr személyesen jött el 1897. április 8-án körünkbe, hogy szervező értekezletet tartson. Mintha a Mindenható maga is tetszését akarta volna kijelenteni szerény kezdeményezésünk fölött: az előző napokon dúlt kegyetlen, zordon viharok elcsendesedtek s a nap meleg, éltető fényében ragyogott fel; a természet maga is velünk együtt ünnepelt. A szent czélra átengedett s ünnepélyesen átalakított tanteremben Luther hatalmas énekének, „Erős várunk "-nak eléneklése s az összegyűltekhez 3 nyelven intézett főpásztori intés után püspök úr ő mltsga megnyitotta az értekezletet, a melyen az ő elnöklete alatt a következő egyének vettek részt: Gallás Pál úr, mint a verbói anyaegyház lelkésze, és Farkas Géjza nagyszombati lelkész úr, mint jegyző; az érdekeltek részéről Zedwitz Kurt és Utz gróf urak Moravánból. Mandelik Sándor kir. postafőnök. Albrecht Vilmos háztulajdonos, Maszarik János fürdői alkalmazott, Koehler Edinhard grófi uradalmi számtartó Pőstyénből, Frey Miksa vasúti alkalmazott s helyi ház- és földbirtokos Vágujhelyről; a körön kivüli résztvevő hitsorsosok közül Libertiny Gusztáv kir. tanfelügyelő, Stubner Simon galgóczi polgári iskolai tanár, Kapli Lajos verbói isk. igazgató, Blaskovics Pál sziládi tanító, Csisztyi János nagyörvistyei malomtulajdonos, Skodacsek István verbói földész urak, azonkívül több hitsorsosunk, férfiak és nők egyaránt, s több fürdővendég. A tárgyalás nyilvános volt, miért is azon nem érdekeltek is részt vettek. Az 1896. évi kerületi gyűlés jkve 64. pontjának felolvasása után, a mely szerint a „főtdő püspök úr felkéretik,