Dobronyovszky Károly: A péteri ev. egyház vázlatos története. Czegléd 1890.
Előszó
— 10 — trálnunk de a belső a szellemi fejlődés vagy hanyatlás okait is tekintetbe venni. Azon idők eszméjének irányának menetét szükség megérteni, hogy a história legalább fővonásaiban az legyen a minek lennie kell. Hogy pedig az lehessen, szükség ehhez egy kis korrajz is, egy kis személy élet leirás is a szereplő egyének tekintetéből. azonkívül statistikai adatok, chronologikus sorrend; mindezek felett a történelem végczélja: az igazság mint főelv, melyhez minden mást viszonyítani kell; mert meg van írva: Históriáé finis est veritas. Ehhez fogom én tehát — ennek eljárásában mérni lépteimet, ez fog szemem előtt lebegni, erre fogom fektetni a fősúlyt; semmit nem mondva, semmit fel nem véve, a minek positiv alapja nincsen, a miről tökéletesen meggyőződve nem volnék, hogy tény. Az anyag, illetőleg kútforrásul az adatok gyűjtéséhez e következő okiratok szolgáltak : 1. Az 1744-dik évi matrika, ezen czim alatt: „Liber Eccl. Peteriensis, inchoatus scriptione sub Eclesiae administratione Ydm Adami Paulini felső Eakoncensem; es sucessores Georgium Nagy, ex Cotta Nitiiensi, possesione Vagyócz oriundum. — Martinum Herchl Neosoliensem, qui, qua filialistis munia sacra ex Bénye obibat. — Samuelem Jakobaei v. D. M. Benyensem, qui successorem-liabuit Samuelem Blázy Neosoliensem actualem hujus Peteriensis Eccl. V.D—ministrum ab anno 1744 die 17 sept. usque annum 1880." 2. Az 1744-dik évi számadási jegyzetek, ezen czim alatt: ,.Oblationes t £ egész 1749, a meddig t. i. az első szabad vallás gyakorlat Péteriben tartott, mely az 1749. évi julius 21. kelt m. kir. helytartó tanács rendelete következtében végkép betiltatott. Lásd. Litera A.*) 3. Azon ismeretlen nevii írónak történeti vázlata, melyet ő egy könyvbe foglalva — mely könyvet én néhai Nt. Esztergály Mihálytól kaptam Csornádról — igy jelzett13: In nomine sanctissime et indivi-duae Trinitatis etc. Ut sera etiam posteritas Ecclesiae hujus Peteriensis Históriám nosse possit, incunabula et fata ejus hic breviter percensére se visum est. 1742—1785. Okt. 21. Lalio János volt csehországi superiutendes megválasztásáig. *) Mária Therézia etc.
