Baldauf Gusztáv: A pécsi ág. hitv. ev. egyházközség története. Pécs 1926.

A gyülekezetnek a városhoz való viszonya

- 41 okt. 2-án Szász Károly püspök egyházlátogatásakor az evangélikusok átengedik nekik templomukat, istentiszteletükön az ev. egyháztanács is résztvesz és a püspök előtt tiszteleg. A két egyház közti viszony szoros soha nem volt, aki a reformátusok közül akarta, megtartotta a megállapodásokat, aki nem, nem lett rá kényszeritve. Az ev. lelkész szolgálatait szükség esetén igénybe vették, kereszteltettek, temettettek, házasságokat köttettek vele, iskolásgyermekeiket az ev. hittanórákra járatták. 1892-ben véglegesen felmondták az „adminisztrális uniót" miután „önállósulni akarnak." 1898-ban bérfizetés mellett mégegyszer kérik a templom és az egyházi bérház átengedését, de „gyakorlati nehézségek miatt — az ev. egyház részéről — nem volt átadható." 1907-ben a reformátusok felavatják saját uj templomukat, amely lélekemelő ünnepélyen testvéri szeretetének jeléül az ev. egyház is örömmel résztvett. A gyülekezetnek a városhoz való viszonya. A város — tanácsa által képviselve — kezdetben csak a törvény betűjének mérvéig viseltetett kevésbé jó, vagy jobb indulattal a küzdő kis egyház iránt. Idővel mindjobban felmelegedett e viszony és a város évről-évre mind nagyobb jóakaratot tanusitott a gyülekezet iránt. 1867-ben a gyülekezet ifj. Madarász Endre felügyelője utján az 1799. évi október 8-án 23.873. sz. a. kelt királyi rendeletre hivatkozással kéri a római katholikusokkal arányos támogatást. A város ,,ezen némileg méltányos kérelemnek a közpénztárnak mostoha szük állapotánál fogva segélyezésre képtelenségénél fogva hely nem adathatik" határozattal megtagadta a kérelem teljesítését. A gyülekezet a minisztériumhoz fordul és csak az 1868. LIII. tc.-nek felülről jött igazságos törvénymagyarázatára állapit meg a város 1871-ben 200 frt. évi járulékot. Néhány forinttal többet is megállapít most annál az összegnél, mint amennyi szorosan véve járt volna, mert ev. lélek csak 511 volt, róm. kath. pedig 24.014, ugy, hogy igazság szerint a róm. kath. egyház a 6722 frt. városi segéllyel hátrányban maradt az ev. egyházzal szemben, igen ám, és erről megfeledkeztek — a város ezen összegen kívül viselte még a róm. kath. egyháznak a kegyúri jogból származó terheit is. A néhány forint többlet szubvenció ellenében másfelöl még megvonta a város a lelkésznek 1870 óta eladdig fegyház és