Baldauf Gusztáv: A pécsi ág. hitv. ev. egyházközség története. Pécs 1926.

Áldozatkészség

— 38 ­kezzék a gyülekezetnek szükségleteiről. Karcagné Nádosy Katinka mennyegzője alkalmából az oltárkép javára eszközölt gyűjtéséről már megemlékeztünk. 1884-ben befizeti özvegy Nádosy Istvánné férjének a papi alapra hagyományozott 500 frtnyi összeget, 1901-ben Nádosy Kálmán a templom fennállásának 25 éves emlé­kére 500 koronás járadékkötvényt adományoz, amelynek kamatai a lelkésznek az esperességi gyűlésekre menési költségeinek fede­zésére szolgálnak. Az alapokról és alapitványokról szabályszerű alapitólevelek állittattak ki és őriztetnek a gyülekezeti Wertheim kasszában. A nagyobb összegeket képező adományok mellett minden évről fel vannak jegyezve kisebb értékű, de ép oly becses adományok, amelyek a hiveknek a gyülekezet iránti ragaszkodásáról beszél­nek. 1867-ben Valentin Károly, Bock Lajos, Dietz Dániel, Haffner Fülöp, Schmidt Károly a lelkésznek egy papi öltönyt adományoznak. 1902-ben Czilek Dorottya 6 magyar és 8 német énekeskönyvet adományoz templomi használatra. Neusidler Katalin egy nagypénteki és húsvéti oltárteritőt. A régi egyszerű keresz­telési edények helyett ujak beszerzésére 1892-ben gyűjtés indit­tatott, amelyhez Bécsből is küldenek adományt: özv. Goldmann Károlyné sz. Trukker Katalin és Czilek Dorottya. Az uj keresz­telési edényekhez, amelyeket 47 írtért vettek, Klein Ádám meg­felelő tartályt, szekrénykét készitett. Futász János a káplán­szoba részére diszes faliórát adományoz. Állandó gyámolitója a gyülekezetünknek az áldott Gusztáv Adolf egylet, amely 1866—1906-ig évről-évre küldi szives ado­mányait és jótékony segélyezésével örök hálára kötelezte gyü­lekezetünket. Hasonlóképen nagymérvű támogatásban részesitette a gyülekezetet az egyetemes magyarhoni gyámintézet is. De jóleső megnyugvással állapitható meg, hogy saját hiveink mellett nem egy másvallásu felebarátunk is felkarolta gyüleke­zetünket jószivü áldozatával. Özv. Jancsó Emilia 25 frtot ha­gyományoz, özv. Haberényi Gusztávné önként vállalta férje után az ev. egyházi teher viselését, úgyszintén Emik Mártonné örö­kösei is. A gyülekezetnek anyagiakban nagy támasza volt alakulá­sától kezdve a Dunagőzhajózási Bányatársulat. E társulattól évi szubvencióban részesült, amelyért a gyülekezet évről-évre be­terjesztette kérelmét. Eleinte évi 50 frt volt az évi adomány, 1871-ben évi 100 frtra emeli a társaság ezt a járandóságot azzal a feltétellel, hogy ennek ellenében az ev. bányatisztek és mun-

Next

/
Oldalképek
Tartalom