Harmati Béla: Az Ősagárdi Ág. Hitv. Evangélikus Egyház története. Ősagárd 1936.

A község eredete

A község eredete. ösagárd (1906-ig, Agárd) község Nógrád vár megye délnyugati határán, a Nagyszál hegy alatti fennsíkon fekszik.* Eredete ki nem puhatolható, mindenesetre igen régi évszázadokban keresendő. 1424-ben már létezett, mert Borbála, Zsigmond király neje kapta adományul. 1439-ben Szanda várához tartozott. 1526-ban Werbőczy Istvánnak volt itt birtoka. 1550 körül községünk már a török hódoltság területéhez tartozott. A budai szandzsák 1562—63. évi hűbérszámadáskönyvei szerint ez években Ibrahim bin Hasszán, Esztergom mizlivája kezében volt. 1660ban Balassa Imre volt a földesura. 1740-ben a Jeszenszky-családé. 1770-ben Révay Kristóf, később a Gyurcsányi és Somogyi-család tulajdona. Utóbbi időben Szcitovszky Jánosnak volt itt birtoka. Jelenleg a község birtokállományának kb. egyharmad része Berezel Lipót és özv. Hőnich Henrikné kezén van, kétharmad része az ősagárdi gazdák birtoka. * Hazánkban több Agárd község létezik: 1. A fejérmegyci Agárd, a velencei tó partján; 2. Sióagárd Tolna megyében; 3. Zemplénagárd. Megkülönböztetésül kapta községünk harminc évvel ezelőtt (1906-ban) az ösagárd nevet.