Molnár Imre: Az orosházi evang. egyház rövid története. Orosháza 1930.

Második rész. Az orosházi ág. hitv. evang. keresztyén egyházközség rövid története. - 4. Templomépítés

28 anyaegyház is. És e növekedéssel együtt természetesen nőtt a magyarság vonzóereje is. Felszívta és magába olvasztotta később az ideszállingózó idegennyelvü telepeseket és megmagyarosított számos községet. • Tehát Orosháza község és az orosházi evangélikus egyház elévülhetetlen érdeme, hogy Békés vármegye délnyugati része ma már tiszta magyar. Nagy Isten, ki a világot Alkotád s bölcsen kormányzod; Érzi a szív jóvoltodat, Melyből minden áldás fakad. Te adtad nekünk e hazát, Itt munkálod néped javát; Itt az egyház drága kincsünk, Gyámolunk, míg a célhoz érünk, Irgalmadnak hirdetője. (505. ének 1. verse.) 4. Templomépítés. A protestánsok üldözése hazánkban kerek kétszázévig tartott. Szerencsére azonban nem egyforma hevességgel. Mária Terézia korában (1740— 17£0.) pl. már nem küldték gályarabságra a protestáns lelkészeket és tanítókat és nem húzták karóba a protestánsokat, de templomaikat és iskoláikat kérlelhetetlenül elszedték. Enyhébb elbánásban csak ott részesültek, ahol a másfélszázados török uralom alatt ijesztően megritkult a lako:ság. Ilyen néptelen pusztaság volt Sárköz, Bácska, Bánát, Csanád, Csongrád és Békés vármegyék legnagyobb része. Ezekre a vidékekre tehát adómentességgel és egyéb kedvezmények adásával kellett