Molnár Imre: Az orosházi evang. egyház rövid története. Orosháza 1930.

Második rész. Az orosházi ág. hitv. evang. keresztyén egyházközség rövid története. - 1. Orosháza és az orosházi evang. egyház megalapítása

16 Második rész. Az orosházi ág. hitv. evang. keresztyén egyházközség rövid története. 1. Orosháza és az orosházi evang. egyház megalapítása. Községünk határában hajdan két község volt. A régi írások ezeket Oroszegyháza, Oroszháza vagy Orrosháza néven örökítették meg. A régebbi község a mostanitól kissé nyugatra feküdt. Ezt kettős sánc és árok védte. A másik a mai Orosházától délre, a »kisföldeken« épült. Mind a kettő elpusztult. De hogy mikor, nem tudjuk. Az elsőt valószínűleg a tatárok égették fel. A másikat a dúló török csapatok tették a földdel egyenlővé. A 17-ik század közepe táján helyükön már csak néptelen puszták, csobogós rétek és ingoványos mocsarak voltak. De ugyanilyen műveletlen földterület volt a környék is. Kincstári birtok volt az egész. Lakatlansága miatt azonban a kincstár semmi hasznát sem látta. Ezért III. Károly király az értéktelennek tartott területet 1723-ban odaajándékozta hadseregélelmező biztosának, Harrukkem Jánosnak. Az új birtokos természetesen hasznát akarta venni a hatalmas birtoknak. Ezért igyekezett azt benépesíteni. Kihirdette tehát, hogy az oda'elepü.őknek elegendő földet ád és biztosítja vallásuk szabad gyakorlását^ A kecsegtető ígéret híre eljutott Tolna vármegyének Zomba nevű községébe is, melynek evangélikus, magyar lakosai a vallásüldözések miatt