Mesterházy Sándor: A nemes–pátrói ágostai hitvallású evangélikus keresztyén egyházközség története. Csurgó 1903.

I. A politikai község

I. Ä politikai l<özség. Somogyvármegyének délnyugoti sarkán, a zalamegyei Nagy-Kanizsától déli irányban mintegy 16 kilóméternyi távolságra, halmokban és völgyekben bővelkedő vidéken, szőllők és gyümölcsösök által övezetten egy nyugot felé mérsékelten lejtő domboldalon fekszik: Nemes-Pátró község. E falunak keletkezését és régebbi történetét a mult homálya takarja el szeneink elől. Annyi azonban bizonyos, hogy e helység nagyon régi. Egy Mátyás király korabeli térképen már fel van tüntetve. A község lakói nagyobb részének nevei: a Bebők-, a Dömötörfy-, a G>örffy- és Szakáll-nevek régi magyar család-nevek. Sőt ha tekintetbe vesszük, hogy e nevek egyikével: a Györffy-névvel az erdélyi székelyeknél is gyakran találkozunk, ugy látszik nekünk mintha e falu népe rokon volna a hun-utód székelyekkel, annyival inkább, mert az itteni népszokások egyike-másika, — különösen lakodalmaknál, — nagyon hasonlít az erdélyiek szokásaihoz. A falutól nyugotra fekvő, úgynevezett, „góriczai dombon" a szántó embernek ekéje gyakran fordit ki a földből régi tégladarabokat, sőt edény — cserepeket is. — Honnan származtak ezek? A nép száján élő hagyomány azt mondja, hogv az emiitett dombon állott templommal, harangokkal O-Pátró, melyet a török pusztított el. De a szájhagyomnynak ezen adatai történetírásnál nem nagyon nyomják le a mérleg serpenyőjét. Annyit azonban, a reánk maradott iratokból, már bizonyosan tudunk, hogy Nemes-Pátró a török hód tást megelőző időben már létezett, sőt bizonyos mult is