Mesterházy Sándor: A nemes–pátrói ágostai hitvallású evangélikus keresztyén egyházközség története. Csurgó 1903.
VIII. Püspöki látogatás
— 47 — világítása mellett, a kérdést: Mire buzdit minket a gyülekezetünket ért apostoli látogatás ? E kettőre : 1.) Álljunk meg a hitben és 2.) Ugy cselekedjünk, mint férfiak. Álljunk meg a hitben. Ez az első buzdítás mihozzánk ezen ünnepélyes apostoli látogatás által. „Vigyázzatok\ álljatok meg a hitbenígy serkenti Pál apostol a korinthusbeli keresztyéneket a hitben való megállásra. Korinthus abban az időben nagy város volt. Lakosainak száma felülmulta a íél milliót. És e rengeteg nép, — kevés kivétellel, — holt bálványok előtt hajtott térdet. A köztereken, magaslatokon sürün állottak a bálványistenek szobrai, ékeskedtek templomaik és füstölgött oltáraikon az áldozati tüz. Laktak ott zsidók is, kiknek volt imaházuk, zsinagógájuk, melyekben a Mózes-féle törvényeknek való szolgálatot tanították. Hozzá a bölcsészet is, amely pedig előbb már annyira emelte a pogányokat, hogy ott Áthéné piaczán oltárt emeltek az ismeretlen Istennek, most puszta álokoskodássá alacsonyult le. — Ilyen hitű emberek és ilyen viszonyok között éltek a kevés számból álló korinthusi keresztyének. Oh mily közel állott hozzájuk a kísértés, hogy a Krisztusban való hitükben meginognak és vagy a pogány, vagy a zsidó vallásra térnek vissza. Pedig, ha elvesztették volna keresztyén hitüket és kishitüségbe, vagy éppen hitetlenségbe estek volna, akkor kárba veszett volna az apostolnak minden ottani szent munkája és ők nem részesültek volna a Krisztus által szerzett üdvben. Mert világosan megmondotta ám az Ur: „Én vagyok a feltámadás és az élet, a ki én bennem hiszen ha meghal is él\ (Ján. 11. 25.) — És újra megmondotta : „ A ki hiend és megkeresztelkedendik, üdvözül, a ki pedig nem hiend, elkárhozik 1 1. (Márk. 16. 16.) Azért a híveit féltő, ezeknek lelki üdve miatt aggódó apostol, ki lelkének teljes meggyőződésével hirdette: „Az igaz ember hitből él", szivének egész melegségével kéri buzdítja őket: „ Vigyázzatok, álljatok meg a hitben." (Róm. 1. 17).
