Mesterházy Sándor: A nemes–pátrói ágostai hitvallású evangélikus keresztyén egyházközség története. Csurgó 1903.

I. A politikai község

— loci fenti nemesi levélben csak 13 családfőről van emlités téve, — egy század múlva, daczára a Bolla-család időközben történt kihalásának jóformán elszaporodtak. Az ISI 4-ik esztedőben ugyanis a lakosok száma 557 volt. Vallásra nézve 531-en az ág. hitv. ev. egyházhoz, 12-en a ref. és 14-en a róm. kath. egyházhoz tartoztak. Ha most ismét majdnem egy századdal haladunk előre és az 1890-ik évi népszámlálás adata't nézzük, akkor a következő eredmény áll előttünk. A lakósok száma 826 lélek; 410 férfi és 416 nő; vallásra nézve 663 ág hitv. evangelikus, 148 róm. kath. vközöttük 56 czigány) és végül 15 zsidó. Az 1900-ik évi népszámlálás adatai: a falu lakóinak száma 845, kik közül 711. ág. hitv. evangelikus, 123 r. katholikus s 11 zsidó. Kedvezőtlen tünet, hogy az evang. hivek nem szaporodtak a megfelelő aranyban. Pátró népének viselete magyaros. Bár a környékbeli falvakban, különösen a török kiűzetése után sok idegen, leginkább vend elem telepedett meg, az itteni lakósok jól megtartották a magyar népviseletet. Foglalkozásukat illetőleg Nemes-Pátró lakosai földmivelők, még pedig nemcsak a mezőgazdaság, de a szőllőtenyésztés és a gyümölcstermelés terén is. De mind a három terén sok nehézséggel kell megküzdeniük, mert a 2130 k. holdból álló határ tagosittatlan á lapotban van, mert a filloxera a szőllőket nagy mértékben pusztítja és mert a gyümölcsfák közül is sokat kiölt a hernyó és a peronospora. Télen át az asszonyoknak kender- és lenfonás és szövés a háziipari foglalkozása. A millenium évében a községi képviselőtestület tagjai nagy lelkesedéssel határozták el, hogy a biróilakra egy magyar nemzeti zászlót vesznek, hogy továbbá a templomtérre két ezredévi hársfát ültetnek és testületileg vesznek részt az ev. templomban máj. 10-én tartandó milleniumi ünnepi istenitiszteleten. Mind ezek megtörténtek. A hársfák 1896. április 19 én lettek elültetve. Jóllehet e dolgok nem tartoznak szorosan az egyházközség történetéhez, mégis jónak láttam ezekről is szólni, mert nézetem szerint igy inkább megértjük a gyülekezet történetét is, melyről a következőkben leszen szó.