Farkas Mihály: A nagy-geresdi ágost. hitv. evang. gyülekezet története. Sopron 1895.

XVIII. Filiák s fiók gyülekezetek

XVIII. Filiák s fiók gyülekezetek. Az 17^3. ápril. 10-én megalakult nagy-geresdi új gyülekezet mint fentebb érintve volt, akként jött létre, hogy több egymáshoz közeleső községek evang. lakossága szövetkezett egy közös gyülekezet szervezése végett. Ezek között három: Nagy-Geresd, Nemes-Ládony és Répcze-Szemere a 17. század elejéig magok képeztek egy-egy önálló gyülekezetet, templommal, lelkészekkel s tanitókkal ellátva. — Azonban mire a József-féle ,,Türelmi rendelet" 1781 vége felé megjelent s az újra szervezkedést megengedte, a közel egy századig tartó teljes elnyomatás s az ez alatt szenvedett mindennemű zaklatás, üldözés annyira elgyengitette a hiveket erőben és számban, hogy a megkivánt száz család köztük összehozható többé nem volt. -— Ezért utalva voltak ők is a szövetkezésre. Az egyesült községek anyaegyházkép Nagy-Geresdet jelelték ki, részint mivel leginkább központon fekszik, részint pedig, mivel a Káldy és Gerber családok itt ajánlották fel az egyházi épületekhez szükséges fundust. A nagy-geresdi új gyülekezetet tehát a következő községek szövetkezete hozta létre : 1. Nagy-Geresd, mint anyaegyház. Itt épült fel, az elvett helyett, az új templom, iskola. Ez a gyülekezet központja. Ide járnak el a hívek templomba; ide jártak el gyermekeik is, közel 90 éven át, iskolába s egy részök ide jár most is. — Lakossága köznemesség s jobbágyság, kik a megalakulás idejében az Alsó-Iváldi Káidy és Gerber családokat ismerték földesuraiknak. Nagyobbrészt evangélikusok. Az alig 150 lélekből álló kath. fiókegyháznak birtokában van itt jelenleg az a templom, melyben 1717-ben Tatay István evang. lelkész, utolszor szolgált. — 2. Répcze-Szemere, a 16. században önálló anyaegyház, templommal s lelkészekkel. — Még 1716-ban is meg van temploma, lelkésze és tanítója. A szájhagyomány szerint, a mit a tények is igazolnak, itt többször elvették az evangélikusoktól a templomot, s többször vissza is foglalták. Hogy azonban 1716 után mikor vették el tőlük végkép, arról hiányoznak a közelebbi adatok. — A „Türelmi Rend." után, Szemere újra feltámadt, de már annyira elgyengülve, hogy csak tanitói, állást szervezhetett s ezt is csak 1800-ban. Ekkor jun. 8-án, a NemesKérett tartott szeniorátusi gyűlés elé a végett folyamodék, hogy „nem rég fogadott" tanítójának engedtessék meg a tanítás s egyéb a mesteri hivatalhoz tartozó funkcziók végzése. — Iskolát, tanitólakkal 1812-ben épített s 1851-ig valószínű . az szolgált tanitóhelyül. 1803-ban a helység közepén egy kőtornyot emelt haranglábnak, melyen 80 fontos harangja ma is megvan. — 1850-ben egy igen nevezetes örökség birtokába jutott, amennyiben néh. özv. Bognár János né végrendeletileg 800 pft. készpénzt