Farkas Mihály: A nagy-geresdi ágost. hitv. evang. gyülekezet története. Sopron 1895.

XV. Külbirtok

47 1863—1866. okt. 21. Feiér Lajos 1867—1869 szept. 12. Szarka Sándor 1869 — 1873 okt. 26. Kocsis György 1873—1878 kinek példás tevékenysége jegyzőkönyvileg megörökíttetik. Vörös Sándor ifjú 1878—1881 jan. 12. Szarka István 1881 jun. 12. óta a jelen időkig viszi szép ügyszeretettel a sok időáldozatot igénylő hivatalt. XV. Külbirtok. A nagy-geresdi gyülekezetnek újra alakulásában igen fontos tényező volt a Káldy- és Gerber családok által 1782-ben ajándékozott két hold területü földbirtok, amennyiben a szükséges egyházi épületekhez megkivántató funclusról többé gondoskodni nem kellett. Ezen nemeslelkü adomány volt egyszersmind a gyülekezetnek első talpalatnyi földje, hol lábát megvethette. S egyelőre nem is törekedett azon, hogy számbavehetőbb külbirtok által biztosítsa fennállását, egyrészt mivel a berendezkedés különben is nagyon igénybe vette erejét; másrészt pedig, mivel tagjainak hitbuzgó áldozatkészségében elég erős élő tőkét tapasztalt, hogy egyházi hivatalnokait tisztességesen eltarthassa. Vagyona ez irányban csak lassan gyarapodott 1789. nov. 10-én a nagygeresdi községi elöljáróság a kertek felett levő közös fundust felosztván az ev. hitközség számára is kimért egy egész telekre eső részt, keletről, a második helyen, melynek 2/

3-át a lelkész,- y

3-át a tanitó haszonélvezetére engedte át a gyülekezet. 1792 máj 15-én megvett a gyülekezet a cséri határban egy darab erdőt 115 frtért, főkép azért, hogy faállományából, az iskola javitásához szükséges famennyiség kiállittassék. E szerzeményről még 1845-ben Pálfy jelentésében is emlités tétetik, azonban már mint olyanról, melynek több évek óta a gyülekezet semmi hasznát sem veszi. Az 1813-ban Halasy Mihály lelkész által készitett jelentésben „a praedikatori s tanítói házakhoz tartozó veteményes és luczernás kertekről" is tétetik emlités; azonban, miután ilyenek megszerzéséről a Convent jegyzőkönyve 1813-ig sehol meg nem emlékezik, azt kell feltennünk, hogy e kertek, a Káldy- és Gerber-íéle fundusnak,- az egyházi épületekhez igénybe nem vett töredékei lehettek. A tulajdonképeni l

1/

2 hold területü házikertet 3844-ben vette a gyülekezet Káldy Lajostól, melyet 2/

3 részben szintén a lelkésznek, s '/3 részben a tanítónak bocsátott rendelkezésére. Ezen terület Haubnernek 1859-ben irt jelentése szerint — „ott hol az uj papház áll, félholdnyi földdel szaporittatott," — a megszerzés idejéről s mikéntjéről nem tétetvén emlités. Az 1861-ben kiállított lelkészi hiványhan mar egy hold külbirtok haszonélvezete igértetik oda, melyről a gyülekezetnek 1866. jan. 21-én kelt s alább tárgyalandó alapítvány leveléből annyit tudunk meg, hogy