Farkas Mihály: A nagy-geresdi ágost. hitv. evang. gyülekezet története. Sopron 1895.
IV. A templomok elvétele
18 akarván. — részint a névszerint felsorolt sopronmegyei gyülekezetek lajstromából, részint a megejtett vizsgálatok eredményéből s végre Nigri volt geresdi pleb. vallomásának alapján, — hogy Geresd és Ládony 1681-ben nembirtaatemplomokatscsak később, Tököly biztosai foglalták el azokat számára. A mi a sopron-megyei kath. gyülekezeteket feltüntető névsor hitelességét illeti, melyben — Sopron, Nemeskér és Vadosfa kivételével — minden község (tehát Geresd és Ládony is) kath. gyanánt van feltüntetve: elég egyszerűen utalnunk azon tényre, hogy az orsz. gyűlésen domináló kath. többség, a protestánsok által névszerint elősorolt 888 prot. templom helyett, melyek tőlök elvétettek, országszerte csak 2 2 templomot — nem visszaadatni — hanem épithetni engedélyezett. Hivatkozás történik továbbá a végzett — s részben maguk a panaszlók által is teljesitett nyomozások eredményére, mint a melyek kétségtelenné teszik, hogy a szóban levő templomok csak 1681. után, s akkor is Tököly biztosai — tehát erőszakos forradalmárok — által foglaltattak el. E hivatkozás nem vonatkozhatik másra, mint a Berekalatt 1716. szept. 23-án felvett vizsgálati jegyzőkönyvre, melyben Nagy Anna, szemerei lakos 65 éves tanú azt vallja, hogy : Tököly biztosai által foglattattanak el hatalmasul Sopron vármegyében a Répcze mellett levő templomok. Úgyde e vallomás, melynek hitelességét egyébiránt nincs okunk kétségbe vonni, — mig egyrészt Geresd és Ládonyról külön egy szóval se tesz emlitést, — másrészt vonatkozhatik közelebbről épen a szemerei — s ehez szomszédos templomokra, melyeknek sorsát a tanú, maga is szemerei levén, kürülményesebben ismerhette, mint a geresdi s ládonyiét. Sőt vallomását a „Répczemelléki templomokról" annál általánosabban tehette, mivel egyéni tudatában eleitől fogva élt azon bizonyosság, hogy Geresd és Ládony, templomainak folytonosan birtokában volt. — De eltekintve mindettől, a hivatkozott vizsgálat eredményében épen a vádolt n.-geresdi s ns.-ládonyi gyülekezetek találják fel legnagyobb e r ő s s é g ü k e t, a mennyiben — Nigri pleb. vallomásával szemben, melynek feltétlen igazsága felől ezúttal nem akarunk nyilatkozni — négy tanú eskü alatt bizonyitja, hogy Nigri eltávozása után (1676) „nem volt más pápista pleb. a megirt Ns. Ládonyi és Nagy-Geresdi fárában, hanem mind lutheránus mesterek és prédikátorok." — Azonban a Felség Ítélete végre is máskép hangzott, s miután a katonai brachium ellentmondást nem tűrt, a három evang. gyülekezet végkép megfosztatott templomaitól. Azonban a sújtott gyülekezetek még most sem szűntek meg, széttépett reményeik utolsó szálaihoz tovább is ragaszkodni. A szomorú katasztrófa után négy év múlva, 1721-ben találkozunk okmányainkban ismét ügyökkel. Hogy a templomok elfoglaltatása a katonaság segédlete
