Baráth József: A mérgesi ágostai hitvallású evang. egyházközség 300 éves története. Győr 1934.

V. A gyülekezet története a 19. században.

22 ilyen nagy volt a visszaesés, annak oka az 1806 évi iszonyú himlőjárvány volt, melynek 1 é.v alatt 52 áldozata volt községünkben. Az 1832. s az 1857. években kolera tizedelte a lakosságot. Ezeknek a nagy járványoknak, továbbá a határt gyakran elborító árvizeknek majd később a szerencsétlenül megoldott Rábaszabályozásnak tulajdonítható, hogy községünk visszafejlődik s kivándorlás miatt elnéptelenedik. Az 1782. évben 232 ev. lakosa volt a községnek, az 1930. évben pedig már csak 216. Aggasztó, szomorú jelenség ez, de erős a reményünk, hogy az új Rába-híd megépítésével a község s ami ezzel egyet jelent, a gyülekezet fejtödése újabb lendületet vesz. Nevezetesebb mozzanatok ez időszakból még a következők: Az 1809. évben a franciák Mérgest is megszállták, de senkit nem bántottak, nem is sarcoltak, csupán a község ládáját törték fel Tóth István bíró házánál s a benne levő pénzt magukhoz véve, eltávoztak. Turchányi János 1826 november 16-án húnyt el 64 éves korában. Temetése nov. 18-án volt; a templomban Sziits István, téti lelkész, a sírnál Karsay Sándor kisbaboti lelkész prédikált felette. V. A gyülekezet története a 19. században. Turchányi János halálával a gyülekezet történetének eseményekben gazdagabb két évszázada lezárult. A harmadik évszázad már nem olyan mozgalmas, nem olyan érdekes. Ezt a századot az anyagi gondok s a gyakori árvizek és egyéb elemi csapások miatt a nép elszegényedése s ami ezzel együtt járt, a gyülekezet nehéz anyagi helyzete jellemzik. Turchányi utódja Szabó Pál lelkész volt, aki a komárommegyei Szenden született 1799 február 6-án. Atyja Szabó Farkas László, szendi lelkész és komáromi esperes volt. Középiskoláit s a theológiát Sopronban végezte, lelkésszé 1820 junius 14-én avatta fel- Kis János püspökünk. Két évi£ és 10 hónapig Hrabovszky István nemesdömölki esperes mellett káplánkodott, innét hívták meg a hántaiak, az elhunyt Torkos Ádám helyére. A mérgesiek 1827 március 27-én választották meg s húsvét II. ünnepén iktatta be hivatalába Kistatai Tatay Pál esperes. Testvére volt Szabó Józsefnek, a soproni líceum egykori jónevű tanárának. Még Hantán megnősült; felesége Pusztay Lídia volt. Szabó Pál ügybuzgó, rendszerető lelkésze volt a gyülekezetnek; a nagy gonddal vezetett anyakönyvek s számadó könyvek, valamint a gyönyörű írással írt, terjedelmes lelkészi napló tanúskodnak erről. Hivatalba lépésekor sok gondot okozott neki a gyülekezet szegénysége; az 1822. évi paplak építésből még sok adósság maradt fenn s a templom tetőzete is javításra szorult. A hívek a megismétlődő árvizek miatt elszegé-