Beyer Fülöp: A marosvásárhelyi ág. hitv. ev. egyház keletkezése és százéves története. Marosvásárhely 1929.

Ungar Frigyes (1882-1889.)

Czugh leköszönése után a lelkészi állás egy évnél tovább maradt üresedésben. Bár Maros-Vásárhely 1868 óta az állandóan segélyezendő egyházközségek sorába vétetett fel, a segélyt mégis évről-évre kellett megfolyamodni. Az adott segély többnyire 300 forint volt. De volt év, amikor a Landeskonsistorium csak 225 forintot utalt ki. Volt év, amikor büntetésből a segélyt meg is tagadta. Ezt nemcsak Czugh Lászlóval szemben gyakorolta, hanem Hunyadyval szemben is. Ezáltal a lelkész megélhetése egészen bizonytalanná vált és a kiirt pályázatra nem jelentkezett senki. Az egyház emiatt 1882 január 29-én kérvényt adott be a Landeskonsistoriumhoz nagyobb és állandó segély biztosítására. A Landeskonsistorium e kérvény teljesítését ahoz kötötte, ha a hivek maguk is megadóztatják magukat, a lelkésztanitónak a maguk részéről is több fizetést biztosítanak s az egyházi adózás rendszerét bevezetik. A hivek ebbe nehezen akartak belemenni. Végül megegyeztek, hogy a lelkésznek a földek haszonélvezetén kivül 50 forint papi és 100 forint tanítói fizetést adnak. Ennek előteremtésére az egyháztagok egyaránt évi 3 forint iskolai adót és azonfelül önként jegyzett egyházi adót fizetnek az egyházi pénztárba. A Landeskonsistorium pedig évi 375 forint állandó segélyt helyez kilátásba. Az erre a megnagyobbított fizetésre kiirt pályázat nem volt meddő. Az egyház a pályázók közül az 1882 szeptember 3-án tartott választó gyűlésen Ungar Frigyes (1882-1889.) segesvári polgári iskolai tanárt választotta meg, kit október 15-én iktattak be hivatalába. ,Ő volt az első akadémikus lelkésze az egyháznak. Ő alatta alakult meg 1884 február 24-én Spech Adolf né báró Konradsheim Berta urnő elnöktete mellett a lutheránus nőegylet. Ez a nőegylet azóta áldásosán működik az egyházban mai napig. Ungar idejében rendszeresittetett a második tanítói állás. A presbyterium 1887 március 5-én tartott gyűlésén elhatározta, hogy ebből 22