Beyer Fülöp: A marosvásárhelyi ág. hitv. ev. egyház keletkezése és százéves története. Marosvásárhely 1929.

Első lépések a tömörülésre és az egyházközség megalapítása

akkor, vagy pedig hogy a Brukenthal-telken két épület állott, egy ujabb a Poklos-utca felől és egy régibb hátul az udvarban a Hajós-köz felől és azt határozták április 5-én iskolává átépíteni. Ha uj építkezésről van szó, akkor azt már okvetlenül 1828-ban tető alá kellett hozni, csak ugy lehetett szó februárban arról, hogy a paplakon egy közfalat lebontanak. Ha csak átalakításról van szó, akkor annak nagyobbszabásunak kellett lennie. A Hajós-közben levő üres telket már április 10-én eladják Máriaffy Dávidnak, mint a telek szomszédjának. Ugylátszik ez 1819 és 1829 közt megvette Schwisz szabó házát. Máriaffy Dávid a vételárt nem az egyháznak, hanem Gáti Gábornak fizette ki, kinek az egyház 500 forinttal adósa maradt a Brukenthaltelek után. Ugy látszik ennek szorítása kényszeritette az egyházat major-helyének eladására. Talán a kényszer miatt adta el az egyház ezt a majorhelyet 70 forint veszteséggel. Az eladási ár 500 forint volt. Azt sem tudjuk, hogy mikor lett készen az építkezés. Májusban megkérdezik Gräser superintendenst, hogy hajlandó volna-e imaházukat felszentelni. Ez tehát akkor vagy már készen volt, vagy pedig remélték, hogy hamarosan készen lesz. Annyi bizonyos, hogy Szentháromság után való harmadik vasárnapon, polgári naptár szerint junius 28-án már készen állott, akkor már az uj imaházban népes gyűlést tartanak, amelyen a tanítói fizetést 120 forint fixumban, továbbá a fél tandíjban, lakásban és fűtésben megállapítják. Nevezetes, hogy a megválasztandó tanítónak kötelességévé teszik, hogy a tanításon kivül a lelkésznek az istentisztelet körül segítségére legyen, valószínűleg, hogy a kántori teendőket végezze. Mellékesen jegyzem meg, hogy az iskolából egyelőre nem lett semmi. A superintendens fenti levélre azt válaszolta, hogy nem tudja felfogni, miért nem tudnak a vásárhelyi hivek, ugy mint azt azelőtt cselekedték más házban, most az uj házban is minden további nélkül istentiszteletre összegyülekezni. A fölszentelést minden esetre arra az időre kell elhalasztani, amikor a végleges templom felépül. 2 9