Bienik János: A legéndi ág. hitv. evang. egyház története. Balassagyarmat 1917.

5 Az ev. egyház szervezkedésének első nyomai ebbe az időbe tehetők, amikor is Legénd s vele Nógrád legnagyobb része ismét a török birtokába került. Ekkor nem voltak az evangélikusok annyira kitéve a katholikusok üldözéseinek, a török meg nem bánta bármilyen felekezethez tartoznak, alatvalói csak az ő dézsmáját fizessék meg pontossan, s épen ezért az ev. vallás szabadon terjedhetett. Innét magyarázható, hogy hazánk azon részein, amelyek török fenhatóság alatt voltak, sokkal erősebb gyökeret vert a Protestantismus, sokkal több sionja támadt a reformációnak, sőt a gyülekezetek megalakulása, szervezése és fejlődése is szabadabb lefolyású volt, mint azokon a helyeken, ahol a kath. papság már csirájáben elfojthatta azt. Nógrád vármegye is ezen helyek közé tartozik. /\ török seregek Nógrád, Szanda, Dévény és Kékkő várát elfoglalták s a Budán székelő szultán parancsára egyes pasák ezt az egész vidéket úgynevezett »szandzsák«-ba osztották fel egymás között. Legénd például Pervane Redzseb török tiszt hűbérbirtoka volt. Már amikor a török seregek elvonultak innét, már akkor oly erős fészkeik voltak itt a protestánsoknak, hogy azokat többé semmiféle erőszak meg lem gátolhatta a maguk természetes fejlődésében. A vármegye legelső nemesi famíliái a Balassák, a rladványiak, a Prónayak mind az evangéliomi tiszta hitet vallották s annak nagy pártfogói lettek ott, ahol a katholikusok kegyetlenkedései, üldözései nem ismertek határt. Balassák például oly buzgó lutheránusok voltak, hogy Kékkő várában udvari papokat Az evano* egyház szervezke« désének első nyomai.