Lukács István (szerk.): A Kemeneshőgyész–Magyargencsi Evangélikus Gyülekezet története : A templomszentelés 150. évfordulója alkalmából. Győr 1939.

150 év határkövénél

43 landóan olyan arány mutatkozott, hogy a mult évi adó pénzrésze mint vállalt járulék mellett ennek még külön kétharmad része adományként fizettetett be. S itt hadd említsem meg, a tőlünk elszakadt, de lélek­ben velünk egybeforrt és templomunkat távolból is szerető testvéreinket, akik felhívásunkat kézhezvéve örömmel küldték, vagy hozták el szívből jövő ado­mányaikat hozzánk, hogy a költségek fedezéséhez hozzájáruljanak. Ez az áldozatkészség tette lehetővé azt, hogy nemcsak a 7865 pengő vállalati összegért kiadott mun­kát végezhettük el, hanem mindazokat a pótmunká­kat is, amelyek renoválás közben adódtak, s amelyek­nek összege 1000 pengőn jóval felül haladt, valamint a templom mennyezetének és falainak Rács Reich Imre festőművész által végzett, csaknem 1000 pengőbe került művészi kifestését is, anélkül, hogy a még kint­lévő néhány száz pengő járulék befizetése után, ami hiszem, rövid időn belül megtörténik, templomunk renoválásából bármiféle adósságunk fennmaradna. Megjegyzem itt, hogy minden befizetést a gond­nokkal nyugtáztattunk, a szószékről kihirdettünk és az Aranykönyvbe bejegyeztünk. A renoválásról az 1939. márc. 19-én tartott számadó gyűlés elé részle­tes számadást terjesztettünk, amit a gyűlés jóváha­gyott. Mégis, hogy mindenki előtt nyilvánvaló legyen a renoválás számadása, röviden itt is közöljük az alábbiakat: Bevétel volt a számadás napjáig 9,571.87 P Kiadás volt a számadás napjáig 9,557.29 P Pénztári maradvány: 14.58 P Vállalkozók követelése — — 385.70 P Ennek fedezetére szolgáló kint­levő járulék, kb. — — — 400— P

Next

/
Oldalképek
Tartalom