Lukács István (szerk.): A Kemeneshőgyész–Magyargencsi Evangélikus Gyülekezet története : A templomszentelés 150. évfordulója alkalmából. Győr 1939.
A gyülekezet munkásai
27 1647-től: Hőgyészen Fodor János a lelkész, aki a Concordia könyvet ez év nov. 12-én aláírja.' Genesen Homoky János a lelkész, aki a Concordia könyvet 1649. jún. 16-án írja alá. 1695-től 1710-ig Hőgyészen Jeszenszky Pál a lelkész. 1695-től 1698-ig Genesen Rajki János a lelkész, aki Magasiba megy. Utána 1698—1710-ig Genesen Miskei János a gyülekezet lelkésze. 1710-től Genesen Cseh György, aki Magasiba megy. 1725-ben Hőgyészen Bokányi József, 1726—1732-ig Hőgyészen Lucze János, akit Nagyszőllősről hívtak. 1732. januárjában a templomfoglaláskor elűzték a templomfoglalók. 1725—1732-ig Genesen Holéczy Ádám a lelkész, aki a lelkészlakból elűzve az odahelyezett kath. lelkész szívességéből az iskolában húzta meg magát s ott is halt meg. 1732. januárjától augusztusig Hőgyészen Csurgó György a lelkész, ki miután nem tudja az istentiszteletet visszaállítani, Mesteribe vonul vissza. 1732—1783. okt. 25-ig nincs lelkésze gyülekezetünknek sem Hőgyészen, sem Genesen. Hiveink Dömölkre és Gergelyibe járnak. A Türelmi Rendelet után újraalakult hőgyészi és gencsi gyülekezetünknek egy közös lelkésze van Hőgyész székhellyel. 1783. okt. 25.—1798-ig Szita Péter a lelkész. Az ő idejében építik a templomot. 1798—1809-ig Zigán János a lelkész, aki szép énekeket írt. 1809—1845-ig működik Bellicz Jónás, aki később nemességet nyervén a Beliczay nevet vette fel. Ének-