Lukács István (szerk.): A Kemeneshőgyész–Magyargencsi Evangélikus Gyülekezet története : A templomszentelés 150. évfordulója alkalmából. Győr 1939.

A második háznak dicsősége

18 san 1787. okt. 9-én volt, jelen voltak: Főtisztelendő Hrabovszky Sámuel szuperintendens, nemesdömölki lelkész, Szita Péter hőgyészi, Illés Péter szentandrási, Döbrentei Lajos nagyszöllősi, Kövessy Pál nmagasii és Torkos Ádám vönöcki lelkészek. A templomszentelési ünnep felejthetetlen ünnepe volt a gyülekezetnek. Örömkönnyek csillogtak kicsinyek és nagyok szemében, hogy sok-sok akadályt legyőzve ilyen hatalmas templomot építhettek s benne vasárnaprólvasárnapra Igét hallgatva, Istent magasztaló éneket zengve és töredelmes lélekkel imádkozva Isten gyülekezetévé, szent néppé lehetnek. A második háznak dicsősége. „Nagyobb lészen a második háznak dicsősége az elsőnél, azt mondja a Seregek Ura és e helyen adok békességet ..." Aggeus 2:9. A felszentelt templom a gyülekezeti élet középpontja lett. Legszentebb részét, az oltárt 1788-ban szerzik be őseink Győrből 93 forintért. Az oltárra feszületet, 4 gyertyatartót, úrvacsorai edényekül 2 cinkannát 27 frt 42 kr-ért vesznek. Ugyanebből az időből való egy ezüst kehely. Az oltárkép 1858-ból való, Jankó Kálmán festette. Az oltárt 1865-ben Birkmayer János győri aranyozó újraaranyozta. A templom első orgonáját 1791-ben 161 frt-ért, a templom kisebbik, 3 q 2 font súlyú harangját 1796-ban 211 frt 29 kr-ért vásárolják. A régi, fából való keresztelő kútat 1858-ban cseréli fel a gyülekezet a mostani keresztelő kúttal, mely soproni homokkőből készült s az árát, 30 frt-t, Radó Ignác, Borsiczky Istvánné, özv. Szakonyi Istvánné és Gömbös Jánosné fedezik.