Homola István: A kassai Malom–utcai evangélikus templom. Kassa 1927.

Tudjuk, hogy a régiek is a templomban, a templom körül temetkeztek, hiszen nem régen még szemünk előtt volt a nagy templom és a Mihály-templom körüli temető, honnan e terület rendezésekor vagy harminc szekér csontot szállítottak ki a központi temetőbe. S ha már a mai kor műveltsége, a nép, lakosság sűrűsödése közegészségi szempontból nem engedi a temetőket bent a községben, nincs semmi akadálya annak, de sőt éppen a kultur, jóérzésű ember kegyelete követeli, hogy elhunyt kedveseinek emléke könnyen hozzáférhető, legmegfelelőbb helyen, a templom környékén elhelyezve legyen, így keletkeznek ma a nyugati kultúrállamokban, de Csehországban is több helyen temetőkben, de legtöbbnyire a templomok környékén az úgynevezett koliimbáriumok. Nálunk Szlovenszkón egyelőre nincs tudomásom ilyen helyről. Erre vonatkozó megtett indítványomat a kassai szláv egyház f. hó 18-án megtartott közgyűlése egyhangú helyesléssel elfogadta, magáévá tette azzal, hogy annak hozzájárulása és megvalósítása iránt a kassai testvér egyház közgyűlését is átiratban felhívta. A kassai mindkét evangélikus egyház közönségén most a sor^ hogy templomunk hiányainak pótlását, a templom sokat vitatott környezetének rendezését az itt felvetett eszmék és gondolatok értelmében akarja-e, tudja-e megvalósi1-9