Gömöry János: A kassai ág. hitv. ev. egyház keletkezésének vázlatos története. Kassa 1935.

érdek javára. Zoványi Jenő pedig Révész művének bírálatában még többet „egy árnyalattal erősebb luterizmust" olvas ki Dévai művéből.

1 De térjünk vissza ismét Kassa reformációjának történetéhez. Nekem már kevés közölni valóm van. Dévai rövid szereplése döntött Kassa jövője felett. A polgárság nemcsak ellene szegült a Dévai elfogatását elrendelő királyi parancsnak, de amikor Pekry huszárai Dévait elfogták, valósággal felzendült, úgyhogy magának a Kassán tartózkodó egri püspöknek is menekülnie kellett. 1533ban a kassaiak szabadítják ki börtönéből Dévait és habár a lánglelkü embert többé vissza nem hozhatják, szelleme tovább él, hat Kassán. Maga a városi tanács is teljesen luteránus,

2 a templomokban pedig Luther tanai szerint hirdetik az igét és ebben a szellemben tanitanak az iskolában. Elmondhatjuk, hogy 1534-ben Kassa teljesen ág. hitv. evangélikus város. Most már csakugyan maga akar sorsa felett intézkedni. S miután látja, hogy Ferdinánd hitbeli törekvéseit üldözi, Szapolyai pártjára megy át. Tudjuk a történelemből, hogy nincs még egy város a régi Magyarországon amely annyit áldozott volna az alkotmányért és vallás szabadságért, mint a kuruc Kassa. És igy egyházunk története szorosan egybefonódik, lehet mondani egy e dicsőségteljes múlttal. Emuitért nekünk nem kell szégyenkeznünk. Nincs is semmi titkolni valónk. Sőt minél inkább feltárják e multat, annál inkább kiviláglik, hogy ez az evangélikus kassai polgárság mindenkor, jó1 Ezeket az idézeteket Payr Sándor ; „Dévai Mátyás, Luther Márton házában" Protestáns Szemle XXIX. évf. 932 1. c. tanulmányából vesszük. Joggal nevezte el tehát már 1571 ben egyik költeményében Dévait Magyar Luthernek Schaeseus keresztély medgyesi szász lelkész. Nem használta volna ez elnevezést ez a hitbuzgó evangélikus, ha erre nem lettek volna hiteles okmányai, amelyeket ma nem ösmerünk. Schaeseus után Dévait mai napig magyar Luthernek nevezi a történetírás. 2 Feltünhetik sokaknak, hogy következetesen luteránusnak nevezem egyházunkat. Habár ez valamikor gúnynevünk volt, mégis használom, mert az 1529-iki Speyeri birodalmi gyűlés előtt protestánsnak és az 1530 augsburgi gyűlés előtt ág. hitv. ev.-nak nem nevezhetem egyházunkat. Viszont a luteránus elnevezéssel jelezni óhajtom, hogy az általam ösmertetett időben a reformáció nálunk kizárólag lutheri szellemű volt. 18