Gömöry János: A kassai ág. hitv. ev. egyház keletkezésének vázlatos története. Kassa 1935.

mindezt nem nézték jó szemmel. És Mária, aki rajongva szerette őket, V. Károly dinasztikus érdekeiért feláldozta hitbeli meggyő­ződését. Tény, hogy Mária bátyja kívánságára elbocsátotta szol­gálatából luteránus udvarmesterét, kamarását, udvarhölgyét és elment helytartónak Németalföldre, mely számkivetés lehetett reá nézve. Még sok-sok év után, 1539-ben, is mint eretnekről emlékezik meg róla naplójában Alexander kardinális és Morone János apostoli nuncius, akiket viszont Held Mátyás, császári követ tájékoztat effelől. Henkel mindjobban Erasmus befolyása alá kerül. Buzdítja Erasmust, hogy irna az özvegyekről és e művét ajánlaná az özvegy királynénak. Erasmus e munkát meg is irja és Vidua Christiana cimmel el is küldi, 1 amelyet a királyné kegyesen is fogad. 2 Oláh Miklós, a királyné titkára is megírja ezt Erasmus­nak. Oláh, valamint Henkel, hive Erasmusnak s igy nem csoda, hogy reáveszik a királynét is, hogy maga köszönje meg a Viduát. Henkel már ekkor teljesen „Erazmita". Erasmus előtt mentege­tődzik, hogy Augsburgban a haeresiarcha Melanchtonnal érintke­zett és kikel Eck János ellen, aki őt ezért Faber püspök jelen­ből" c. értékes adatgyűjteményben. Ezeket tanulmányomban fel is használom és EE. rövidítéssel hivatkozom reájuk. Az itt közölt levelek közül Mária Királynéra jellemzőek ezek: I. Guidoto, velencei ügyvivő jelenti Budáról (1524 I. 2.), hogy hir szerint az udvarnál is vannak luteránusok s hogy a király és királyné kedveznek nekik. (EE. I. 105). 2) Burgio, pápai nuncius jelenti Budáról (1525. VII. 30.), hogy a királyné pártfogolja a budai luterá­nusokat. (EE. I. 212). Burgio irja Budáról (1526 1Y. 13): Az esztergomi érsek arról értesiti, hogy Mária királyné egyetért Lutherrel. (EE. I. 264) Luther Márton (Wittenberg, 1526 XII. 1.) Vier tröstliche Psalmen c. könyvét Mária királynénak ajánlja (EE. I. 294.) — Henkel János értesiti Erdélyi Antal kassai prédikátort (Trautmannsdorf 1528. VIII. 28.) hogy Mária királyné az evangéliumnak igen kedvez. (EE. 397.). Hogy Mária királyné kör­nyezete is luteránus volt, ezt a Guidoto levelén kivül igazolja Szerémi György i s Emlékiratában, amikor emliti, hogy Török Bálint nőül veszi Mária királyné udvarhölgyét, a luteránus Pemfflinger Katát. V. Károly császár 1531 I. 3. kelt levelébon Mária udvarmesterét, udvarhölgyét, kamarását és hitszónokát eretnekeknek nevezi és elbocsáttatásokat szorgalm-zza. EE. II. 112. Végül (EE. III. 39 ;.) 1 EE. I. 437. EE I. 493. 3 EE II. 28., 48. 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom