Pálmai Lajos: A győri evangélikus szeretetház története 1883-1933. Győr 1933.

9 bizottsági elnöki első szereplése emlékére 500 frtot adományoztak a megnyitást követő években. így nagyobb anyagi gondok nélkül folyt az öregek, árvák élete, sőt folyton gyarapodott a nehezebb időkre gyűjtött tőkevagyon, mely a 90-es évek végén már 45.600 koronára emelkedett. Az intézet belső életéről nem sokat tudunk. Öregek felvétele és elhalálozása, árvák befogadása és valamely iparoshoz való elhelyezése vagy továbbtaníttatása, vidéki konfirmandusoknak a tanítási idő alatt való ellátása, az épületek javítgatása körül foIy_. tak le a csendes események. Úgy látszik azonban, hogy az intézet belső élete körül idővel bajok is mutatkoztak. Volt gondnok, aki az anyagi ügyeket intézte, gazdasszony, aki a háztartást vezette, kertfelügyelő, aki plántált és öntözött, de nem volt vezető, nevelő lélek, aki atyai szigorúsággal, vagy simogató szeretettel pótolta volna azt, ami az ottlakóknak legjobban hiányzott: a szeretetet. A gazdasszonynak sem ideje, sem intelligenciája, sem tekintélye nem volt rendet, fegyelmet tartani s helyesirányú nevelést adni. Sok gondot okozott ez a jóakaró vezetőknek. Végre Perlaky Elek felügyelő tesz komoly lépést a bajok orvoslására. Azt indítványozza a közgyűlésen, hogy Benedek Adolf tanító nyugdíjaztatásával megüresedett egyik tanítói állást olyan egyénnel töltse be, aki vállalja a Szegény és Árvaintézet felügyeletét s mint árvaatya az árvák lelki gondozását is. Mert a különféle kilengésekre hajlamos öregeknek fegyelem és ellenőrzés, az árváknak nevelés kellett. S felvetették ugyanekkor egy, a Nádorvárosban létesítendő 3 alsó osztályú vegyesiskola tervét is, amit azonban csakhamar el kellett ejteni megfelelő hely hiánya és pénzügyi okok miatt. De az 1900. év augusztus havában megválasz-