Fényes Lajos: Guta, ágostai hitvallásu evangélikus anyaegyház története 1543–1900–ik évig. Balassa–Gyarmat 1902.

46 1 2. Szuchány Márton, gömörmegyei Rochfalváról való, a pozsonyi iskolából hivatván meg, 1814. évi julius 1-én lett tanítónak beigtatva, hivatalát 1815. évi júliusig viselte; orvosi pályára készülvén, Bécsbe az egyetemre távozott. 13. Lehotkay Máté, túróczmegyei Dulitz községbeli születésű, a dengelegi leánygyülekezetből hivták meg 1815. évi julius hó 12-én. Ezen jeles tanitó, a ki az egész egyház tetszését megnyerte, meghalt 1823. évi szept. 17-én. 14. Lehotkay Gábor, a pozsonyi iskolából meghiva,' előbb beteg atyját helyettesitette, majd ennek halála után rendes tanitóvá választották és 1826. évi julius 1-ig működött, midőn elhagyva a tanitói pályát, iskoláit tovább folytatni távozott. 15. Bruck János, hogy honnan hivták meg és hova távozott, az a diariumból meg nem állapitható (mondják, hogy Aszódra). Ide jött 1826-ban őszszel s 19 évet töltött itt; botrányos magaviselete miatt azonban kényszerítve lett 1846. évi április hó végével hivataláról lemondani. 16. Zbell Lajos, a kinek atyja Közép-Palojtán, Hontmegyében tanitó volt, született 1817-ben. Iskoláit Rozsnyón, Lőcsén és Losonczon végezte. Előbb Kis-Zellőben tanítóskodott 1840—46-ig, majd Gutára lett meghiva tanítónak és községi jegyzőnek. Hivataláról az 1888-ik évi aug. 19-én, részint magas kora, részint betegeskedése miatt a jövedelem ^-dára lemondván, élete hátralevő éveit Gután, saját házában töltötte és 1893. évi jul. 12-én meghalt. 17. Péter János, a jelenlegi tanitó, született gömörmegyei Ratkón 1866. évi febr. 18-án, a hol atyja András, iparos volt. Iskoláit végezte, nevezetesen a gymnasiumi IV. osztályt Sajó-Göinörön és Rozsnyón s a képezdét Eperjesen. Gutára 1884-ben jött elődjéhez segéd-kántortanitónak s miután az előd hivataláról önkényt lemondott, rendes kántortanítónak választották meg. Tanitóképezdei oklevele van, melyet az eperjesi tanitóképezdében kapott. Jegyzet. Midőn az iskolai diarium egész biztossággal határozza meg Liptay György működési évét 1717-től; valamint az első tanitó, Pleskó János tanítóságát Hermán Sámuel lelkészkedése és az uralkodó pestis idejére 1 707— 1712-ig; egyúttal a Zolyi Jánosét a pestis utáni közvetlen időre teszi: úgy Rakitka és Raffanidesz, ha egyáltalán Gután tanítók voltak, még Pleskó János előtt lehettek csupán, mert különben Pleskó és Liptay évei közt, ezek működési évei ki nem telnének.