Fényes Lajos: Guta, ágostai hitvallásu evangélikus anyaegyház története 1543–1900–ik évig. Balassa–Gyarmat 1902.

33 sziráki lelkészek, templomban tartott gyászszertartással, eltemették. Helyébe Putz Lajost, surány-terényi lelkészt, a ki ott 13 évet töltött, választották meg egyhangúlag az 1877-ik évi deczember 2-án, ádvent első vasárnapján s ugyanazon évi deczember 23-án, ádvent 4-ik vasárnapján, Wladár Miksa sziráki és Vallentinyi Samu dengelegi lelkész, ünnepélyesen hivatalába igtatta. Piltz Lajos lelkész, született Káinon, Nógrádmegyében, 1839-ik évi szeptember 1-én, a hol atyja, Henrik, tanitó volt. Iskoláit végezte, nevezetesen a gymnasiumot: I—II. osztályt Osgyánban, a III-ikat Losonczon, a IV— VIII-ik osztályokat Pozsonyban. Ekkor a theologiai pályára lépett és pedig Pozsonyban végzett I—II. évet és az utolsó III-ikat Budapesten, az akkori egyesült protestáns theologiai akadémián. Az 1862—63-ik évben nevelősködött Tschögl János nagysárói, barsmegyei földbirtokosnál, budapesti nagykereskedőnél és az 1863—64-ik évben Siirányban Sréter László fiát, Ferenczet, előkészítette az V-dik gymnasiumi osztályra, mint nevelő. Ugyanott Surányban, megválasztották, a vak Alitisz András helyébe adminisztrátornak és 1864-ik évi julius hó 6-án Székács József püspök Budapesten fölszentelte. Alitisz halála után 1865-ben rendes lelkész lett a surány-terényi egyházban, a honnan az 1877-ik évi deczember 2-án meghívták Gutára, a hivataláról lemondott és nyugalomba vonult Geduly Bogyoszló helyére és ugyanez évi deczember 23-án itt hivatalába igtatták. Érti a magyar, tót, német és latin nyelvet. Megjegyzendő, hogy német családi «Putz» nevét miniszteri engedélylyel 1883-ban magyarra fordítva «Fényes» családi nevet vett fel. Az egyház ezen időben már rendkívül elhanyagolt állapotban van. Az egyházi épületek, templom, paplak, iskola, — de különösen a paplak, párját ritkító rozzant karban állott, ugy, hogy a következő évben tartott canonica visitátió alkalmával, a püspök mint jellemző kuriózumot, a bedőlt szalmazsupos tetőn, a régi mohban egy teljesen kifejlődött akáczfa csemetét fedezett fel; a mellett nemcsak a hívek, hanem maga az egyház is adósságba merült; az egyháznak csupán rendes évi adótartozása 5 évi hátrálékot, közel 600 forintot képezett; a lelkésznek tehát első gondja volt ezen félszeg helyzeten segíteni. Az a szerencsés ötlete támadt, hogy a hivek a közös legelőnek hrachoviszkói részét, körülbelül 20 holdat, adják 3