Fényes Lajos: Guta, ágostai hitvallásu evangélikus anyaegyház története 1543–1900–ik évig. Balassa–Gyarmat 1902.

15 Végre valahára 1791 -ik évben, a pozsonyi országgyűlésen meghozták a XXVI-ik törvényczikket, mely mind a két magyar protestáns, u. m. ágost. hitv. ev. és evang. református egyháznak a teljes vallás-szabadságot, minden hozzá tartozandóságaival, biztosítja. 1791-ben hozzá fogott az egyház uj torony építéséhez s megalkudott Kratisz János kőmíves mesterrel 430 forintban, a ki a munkát ez évi márczius 31-én, Gőring János pallér vezetése alatt megkezdette. A torony közvetlen a templom mellé lett épitve és juuius 5-ig 9 ölnyi magasságra ért. Junius 6-án azonban reggeli 6 és 7 óra közt az egész torony fala, az összes állványokkal együtt össze dőlt egészen az alapig. Glósz Péter lelkész a szerencsétlenséget következőleg adja elő: Én épen a templomból kijövet, a hol keresztelést végeztem, hallottam nagy recsegést és ropogást; a körülöttem állók kérdezték, hogy mi az s mi a teendő? — mire én félre téve minden okoskodást, azon parancsot adtam ki, hogy a torony falain és az állványon levő összes kőmívesek és munkások azonnal szálljanak le. Alig hogy ez megtörtént, azon pillanatban nagy robajjal össze dőlt a torony. Sokan a szomszéd falukból ide szaladtak, nem tudva, mi történik itt; mások látván a nagy port, melyet rengeteg füstnek vélvén, nagy csoportokban össze sereglettek. A gutaiak pedig, ki szüleit, ki férjét, vagy gyermekét keresve, a nagy zűrzavarban félvén, hogy a romok alatt agyonütve hevernek, — mást nem lehetett látni, hallani, mint jajgatást, sírást és kiabálást. Ezen nagy veszedelemben és szerencsétlenségben az volt a legnagyobb szerencse s Isten különös gondviselése, hogy senki meg nem halt, sőt még csak meg sem sérült. Krausz János kőiníves-mestert az egyház felelőssé téve, felszólította, hogy a torony falát, a maga költségén, újra építse. A dolog Krauszszal nem ment könnyen, ugy, hogy hatóságilag kellett őt rá kényszeriteni. Ily módon Dummer Emánuel pallér vezetése mellett újra épült a torony 1792-ben s május 14-től julius 3-ig 4*/

9 ölnyire elkészült; végre a következő 1793-ik évben Schmidt Lukács pallér által május 6-tól julius 30-ig, a vakolással teljesen felépült Marschall Jakab váczi ácsmester 1793. julius 1-től julius 18-ig, 245 forintért befedte s a tetőt veresre festette, valamint a harangokat is a régi fatoronyból áthelyezték. 1 795-ben az iskola, mely eddig fából való volt, Schitz