Fényes Lajos: Guta, ágostai hitvallásu evangélikus anyaegyház története 1543–1900–ik évig. Balassa–Gyarmat 1902.

11 A megye erre vizsgálóbizottságot küldött ki, neveze­tesen Fábián István váczi kanonok, ezidőszerint esperes­plébános, Gonda Mihály és ócsai Balogh Péter személyé­ben, akik Gután a helyszínén 1 775. évi április 25-én végre nagy utánjárásra és kérelemre megjelentek. A fölvett jegyzőkönyv szerint mindenekelőtt fölmér­ték a régi imaházat, melynek hossza 8, szélessége 4 öl s mely kivül-belül megvizsgáltatván, azt minden tekintetben rozogának találták. A lélek létszámát következőleg állapí­tották meg: Guta 564, Vanyarcz 700, Berezel 30, Kövesd 78, Becske 26, F.-Sáp 24, összesen 1422. Végre az építkezési alap állott: Egry Éva hagyatéka 372 forint 28 kr., kegyes adakozásból 30 frt, Beniczky Sámuel adománya 300 frt, Párniczky András 50 forint, Egry József 100 forint, Ba­loghy József és Mihály 100 forint, Ilgó urnő 100 forint, Kortsek Márton 50 forint, Bene Ádám százados 100 frt, Rakonczay András 8 frt, összesen 1210 rajnai forint. Ezen jegyzőkönyvet aláírták azzal, hogy a legköze­lebb tartandó megyei közgyűlés elé körülményesen föl­terjesztik. A megye, a bizottság által fölvett jegyzőkönyvet elfogadván, azonnal a helytartó-tanács elé terjesztette. Erre megérkezett az engedmény Nógrádmegyéhez uj imaház építésére, Ő felségétől Mária Terézia magyar királynőtől, a pozsonyi helytartó-tanács utján, 1 775. évi julius 12-ről keltezve. Ezen királyi intézmény Nógrád­megye gyűlésén kihirdettetvén, kiküldetett ócsai Balogh Péter Gutára, a királyi határozat végrehajtása végett, a ki 1775. évi október 4-én, magával hozva B.-Gyarinatról kő­mivest, a templom helyét, a helybeli patrónusok és a hivek nagy sokasága jelenlétében s annak örömére, a régi ima­ház helyén, 13 öl hosszban és 61 öl szélességben, kimérte. Mindezek után megbízattak: siroki Egry József berezeli földbirtokos felügyelő és Glósz Péter lelkész, a templomépítés felügyeletével, megalkudtak Hoferl József b.-gyarmati kőmives-mesterrel az egész munkára nézve 800 rajnai forintban (később 1100 forintban) s megvetet­ték az uj templom alapját 1 775. évi október 17-én, — mielőtt előbb az egész gyülekezet Istenhez fohászkodott — a Jézus, mint az ő egyházának legerősebb fundamen­toma nevében s tartott az alapfal építése egész november 18-ig, a midőn azonban a nagy fagy miatt a munkát fél­ben kellett hagyni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom