Fényes Lajos: Guta, ágostai hitvallásu evangélikus anyaegyház története 1543–1900–ik évig. Balassa–Gyarmat 1902.
10 házat építettek, az iskolai pincze mellett, a községi mészárszék fölött, melyben szabadon lakhatnak nevezett özvegyek holtuk napjáig. Özvegy nemlétében a ház kiadandó bérletbe az egyházi pénztár javára, a mint az, a jelen időig igy áll fenn. A házat fönnállása óta, azonban mindeddig, egyetlen özvegy sem vette igénybe. Járossy távozása után, 1 773 —1805-ig, mint tizennegyedik lelkész, következik Glósz Péter; a kit az egyház Dobrocsról hivott meg. Az 1891-ben nyomatott egyetemes egyházi névtár 99-ik oldalán azt mondja, hogy a bányakerületi superintendensek sorában a 12-ik Glósius Dániel, záijelben (mások szerint Péter), sziráki lelkész volt 1 752-ben, aki azonban beigtatása előtt meghalt Itt a történeti hűség kedveért meg kell jegyeznem, hogy Glósz Péter sohasem volt Szirákon lelkész, még kevésbé superintendens, mert Glósz Péter, a gutái okmányok szerint 1 751-ben lőcsei, — 1 756-ban pedig pozsonyi tanuló volt. Azonban Glósz Dániel neve ugyanezen gutái okmányokban, már az 1751-ik évben ugv fordul elő, mint sziráki lelkész és nógrádmegyei esperes. (Anno 1751 vocatus est (Járossy) per ven. Dnum Seniorem Danielem Glosius, Ecclae tum temporis Szirakiensis VDMrum, cum sermone probatico, in hac Eccla Dom. 4. post Epiphanias dicendo). Glósz Péter a legkiválóbb s legtevékenyebb lelkésze volt Gutának, 32 éven át. Sárosmegyében, Keresztesen született, Glósz Mihály lelkész és Roskoványi Zsuzsanna, nemes szülőktől. Gutára jővén, azonnal hozzáfogott az uj, a mostani monumentális templom és torony épitéséhez. Ámde nem ment az oly könnyen azon időkben. Előbb engedményt kellett kérni O felségétől a kirájytól. 1 774-ben tehát felterjesztette az egyház kérvényét O felségéhez Mária Teréziához, egy rendes templom épitése végett. A kérvényt Beniczky Sámuel mohorai, Párniczky András tótgyörki és Egry József berezeli földbirtokos urak készítették és szerelték fel. Ezen kérvényre a pozsonyi helytartó-tanácstól, 1774. évi szept. 19-én, gróf Csáky János, Skerlecz Ferencz, Prezeker Mihály aláírásával, Nógrádmegyéhez azon válasz érkezett, hogy vizsgálja meg: milyen a mostani imaház; van-e szükség újnak építésére; hány lélekből áll az egyház s a vidéki hivek mily távolságra laknak; végre milyen azon alap, amelyből az építkezés fedezendő ?
