Horvay Róbert: Debrecen evangélikusai. Debrecen 1939.

1. Legrégibb adatok

4 Gál a maga kézi sajtójával. Ennek egyenes folytatása Debrecen város nyomdája.* A kezdet után több mint kétszáz éven át alig tudunk valamit a Debrecenbe került szórvány evangélikusokról. Pedig ilyenek bizonyára mindig voltak. A kereskedők és iparosok közt sok a német nevű. s eze'k között kétség' kívül több ,a felvidéki, dunántúli és németországi származású evangélikus. Tudjuk. hogy a Németországból Magyarországiba s a Királyhágóm át Erdélybe vezető főútvonalak egyike Debrecenen keresztüJ ment egészen Nagyszebeniig, Brassóig. A reformáció íerjedé sének is ez volt egyik főúlja. Hogy németországi és szepeyi kereskledők mjily nagy, s zámban keresték fel a debreceni nagyvásárokat, a »szabadságokat«, annak bizonysága a mai napig fennmaradt Német-, most Széchenyi-útca és a Tizenháromváros-, illetve most Szepességi-utca neve. Azonkívül a Vendég,útca is idegen kereskedők kirakodó helye volt. A prolestánsüidözéseknek az

1 a nagy vihara, melyet a pozsonyi és eperjesi vértörvényszék néven ismert kegyetlenkedés oly hosszú időn át felkavart, a Debrecenbe került evangélikusok életét nem keserítette. Debrecen mjnt tisztán református város oly nagylelkű volt, hogy a sokáig egyetlen katolikus családnak, a királyi harmincadosnak a kedvéért külön kis kápolnát tartott fenn a m.a,i BaLíhyánVi-, akklor Harmincados-ütoában. Igaz. hogy más katolikus ember a városban nem telepedh'ete!,[ le. De 1715-ben a katolikus egyház az uralkodó hatalmas pártfogásával itt újra feléledt s Mária Terézia idejében is ugyancsak érezte az állami hatóságok istápoló kegyét. A katolikus egyházi hatóság a protestáns artikuláris egyházak felett' is gyakorolta az ellenőrzést. Esperességi jegyzőkönyveink elmondják; hogy Esterházy Károly gróf, egri katolikus püspök 17G9-ben nagy kísérettel megvizsgálta a czekeliázi evangelíkus egyházat (az abaujszántói evangélikus egyház elődjét) és másokat is és examinálta a papokat. A czekeházi pap felellj meg legjobban, mondja a jegyzőkönyv. Debrecenben a hivatalos város és a református egyház azonos volt. A magyar királyi; kancellária, a protestánsok nagy ellensége, hogy ezt a kapcsolatot szétszakítsa. 1778-ban megtiltotta, hogy a legközelebbi városi tisztújítást a helvét hitvallásúak a Szentlélek segítségül hívásával kezdjék és hogy a végén saját templomukba vonuljanak. A hivatali esküt a tisztviselőknek a piarista templomban kellelt letemniök. De 1782-ben a türelmi rendelet után már nem vették figyelembe az előbbi királyi rendeletnek a városra vonatkozó kikötéseit.** * S. Szabó József, Az irodalmi műveltsg kezdete Debrecenben és Méliusz Juhász Péter írói munkássága. Debreceni Képes Kalendárium. 1937, és Révész Imre, Debrecen lelki válsága. U. olt 1938. »* Herpay Gábor, A római katolikus egyház Debrecenben. Debr. Képes Kalendárium. 1917. 52-6021.