Horvay Róbert: Debrecen evangélikusai. Debrecen 1939.
3. debreceni evangélikusok Tokaj, Svábolaszi és Nagyvárad gondozásában.
12 közgyűlés kéri a superintendens urat, hogy az esperességhez küldendő hivatalos iratokat ezentúl »nemzeti nyelven« szerkessze. Igaz. hogy a tiszai kerületben többségben lévén akkor a némiet é»s a tót anyanyelvű egyházak, nehezebb volt a latin helyett a magyart tenni meg hivatalos nyelvnek. A hegyaljai esperességben a magyar nyelv szempontjából kedvezőbb vo)/ az arány. (A debreceni református egyház anyakönyveit is a kollégiumi rektor rendeletére csak 1798 szeptember 9-től vezetik magyarul a szeniorok.) 1823 május 8-án, áldozó csütörtökön Hlövik Ádám, svábolaszi evangélikus lelkész tartóit Debrecenben szent beszédet és osztott úrvacsorát., »Mindenkinek tetszett, Isten sokáig" éltesse!« írja Auer Sámuel krónikája. Hlovik Ádám az 1751-ben a Rajna vidékéről a Székelyhíd melletti Svábolasziba telepített német evangélikusoknak volt a papjok 1819 óta. Az egyházmegyének Debrecenben őrzött levéltárában megvan az 1796-tóJ 1838^ijg az egyháizimiegye szolgálatába lépett lelkészek sajátkezűi eg irt rövid életrajza (Series Pastorum et Animairum Curatorum Inclyti et V enerabilis Tractus Submontani ab anno 179G inoorporatorum). Ebből megtudjuk, hogy az árvamegyei Párnicán 1793-ban született Hlovik Ádám szegénysége mia-it 1811-ig otthon gazdálkodott és csak 18 éves korában került iskolába. 1813 július 18-án a debreceni kollégiumba iratkozik be rétornak, november 2-án már tógátus. Tanárai Sárváry Pál és Ertsey Dániel. 1814-ben Eperjesre megy theologusnak és mivel akkor a bécsi kormány nem engedte külföldre a magyar ifjakat, mert féltette a jövendő plapokat és tanárokat a nyugaton terjedő szabadabb szellemtől, azért Hlovik 1819 szeptember 2-án elfogadta a svábolaszi lelkészi állást és 1822-ben a nagyváradi esperességi gyűlésen aláírt az egyházmegyei törvényeknek. Az említett külföldi utazási tilalommal kapcsolatban a bécsi kormány azt tervezte, hogy a pesti egyetemet kiegészíti protestáns theologiai karral. Azonkívül még egy új', protestáns egyetem alapítására is gondoltak s ez katolikus theologiai kart is kapott volna. Ezt az egyetemet vidéki városnak szánták. Debrecen is szóba került.* De a terv nem, valósult meg. A bécsi egyetem protestáns theologiai kart kapott s ezzel az ügy el volt intézVe. Az egyik bécsi tanszékre pá r tyázolt Szoboszlai Papp István debreceni lelkész és Péczeli József debreceni theologiai tanár is. Péczelit jelölték is (latin előadási nyelv esetére harmadik helyen), de a tanszéket kilenc pályázó közül a késmárki Genersich János kapta meg 1821-ben.** Svábolaszi régi olasz telepes szőlőművelő község Székely* I. Karnis Gyula, A magyar művelődés eszményei. ** L. Szelényi Ödön, Egy nagy magyar nevelő. Magyar Pedagógia. 1913,
