Chován József: A csabacsüdi ág. h. ev. egyházközség megalakulásának története 1927–1934. Szarvas 1935

Vallásosság-kultura

és dr. Romancsik János kardoskúti egyházfelügyelő. Továbbá: Bankó Sándor, Borgulya György, dr. Böhm József, dr. Benczúr Vilmos, Demcsák László, Fehér László, Gamauf (Gasztonyi) József, Havranek Vilmos, Lestyán János, Litauszky Gyula, Majerik Jenő, Mina János, Orbán Sándor, ifj. vitéz Pándy István, dr. Podani Pál, Pongrácz Géza, dr. Ribárszky Pál, Ribárszky János, Szenes Mihály, dr. Tokay Lajos, dr. Tokay László, Wágner Géza és a szarvasi szimfonikus zenekar. Amint ezekből látható a csabacsüdi ev. egyház érdekében és felépítésében igen tekintélyes és nagyjelentőségű személyek működtek közre, — közvetve, vagy közvetlenül — a 7 és fél esztendő alatt, miért is elsőrangú és őszinte kötelessége egyházunknak és társadalmunknak az, hogy ilyen, maradandó módon köszönje meg — velem együtt — azt a kimondhatatlan jóindulatot, melyet kezdő és alakuló egyházunk életének kezdetén, tehát a legnehezebb időben tanúsítani kegyesek voltak. Ennek a közvetett, vagypedig közvetlen népmüvelésnek egyik folyománya az a tény is, hogy oly sokan és sokat adományoztak a nemes cél érdekében. Lehetetlen u. i. hogy a „megértés" és „belátás" színvonalára fel nem jutott nép ennyit adott és dolgozott volna Csabacsűdön. A számtalan esetben tanúsított ernyedetlen energia és jóindulat nem maradt visszhang nélkül a néplélekben. A különféle actiókra, melyek az épités munkáját szolgálták és célozták, ez volt a reactió. A dolgos kezeket, ha kérnek is, (sőt, ha sokat és soksokszor kérnek is) nem löki el magától a nép szive. Mindig kész az áldozatra, még akkor is, ha magának sincs több a „valaminél." Pedig, manapság ugyancsak alig van neki több ennyinél... Olyan baj ez. mely napjainkban nemcsak epidémiás, hanem pándemiásan áron terül szét országokon s az egész világon... És mégis... Lassan talán célhoz érünk, ha Isten segit bennünket. 9 itm