Chován József: A csabacsüdi ág. h. ev. egyházközség megalakulásának története 1927–1934. Szarvas 1935

Bemenetel a községbe

tott. Ugyanezen idő alatt tanított a Kita-iskolában, — mint már írtam, — Nagy Karolin h. tanítónő. Az imaházat okt. 26-án szentelte fel az ugyanezen időre, szintén közadakozásból előteremtett első (legkisebb) haranggal együtt az esperes, igen bensőséges ünnepély keretében. Ekkor szerepelt először az időközben megszervezett ev. ifjúsági egylet is. Itt jegyzem meg, hogy mindenben és mindenkor éreztem, a csabacsüdi, — de meg a környékbeli: Szarvas—Kondoros határbeli, — nép áldozatos jóindulatát. Szive és keze egyaránt készen állt a segítésre. Ugyancsak leszögezem, hogy úgy Lustyik (Lelkes) Pál, valamint Darók József egyházi tanítók is mindenkor készségesen és fáradságot nem ismerve, készen álltak a munkára. Hasonlólag a jelenlegi gondnok: Kasnyik Pál is, aki mind a mai napig jó segítőtársnak bizonyult az előbbiekkel együtt. Kitartó munkás volt ugyancsak Klimaj György is, aki a feszületet adományozta, majd Kugyela Pál, aki az oltárra történt gyűjtésnél szerzett maradandó érdemeket. A kezdet-kezdetén a Konstantinovics*, a Bertók, Csonka, Köpenyes, Klimaj, Hanó, Kasnyik, Zima, Varga, Krajcsi, Kondacs, Komár, Kovács, Roszik, Tóth, Válkovszky, Komlovszky családok voltak erős támaszai az egyházépités gondolatának. Fáradhatatlanul dolgoztak az említett iskolaszéki gondnokok, s a presbiterek nagy többsége is, akikről más helyen szó kerül még e munka folyamán. Az asszonyok mindenkor nagy megértéssel szolgálták a törekvés és előhaladás eszméit s ezeknek ezért külön fejezetet hagyok a „Nőegylet" leírásában. Az uj imaház-iskolában a tanítás okt. hóban kezdődött meg. * Külön is megemlékezem néh. Konstantinovics Istvánról, ki nagy lelkesedéssel karolta fel a létesítendő egyház ügyét, kezdettől fogva. 161=