Chován József: A csabacsüdi ág. h. ev. egyházközség megalakulásának története 1927–1934. Szarvas 1935

Előzmények

mutatták, hogy a nehéz viszonyok között szinte lehetetlen lesz a kitűzött és vállalt feladatokat megoldani. Azonban az idők folyása és eredmények egyesítése azt mutatták, hogy Istenbevetett hittel még a legnehezebb gazdasági és életviszonyok között is elérhetők olyan eredmények, amelyek a továbbiakra nézve biztatólag hatnak, úgy a vezetők, valamint a gyülekezet és az egyesek gazdasági életére. A politikai községnek külterületén elhelyezett lelkészben felmerült az a törekvés, hogy a tényleges község belterületére helyezze át az egyházközség munkaterét. Értve ezalatt, hogy a lassan fejlődésnek induló és települő község belterületén helyezkedjék el, mert voltaképpen ez volt az igazi főcél. Ennek érdekében közgyűlést közgyűlés után hívott össze, amelyeknek főtárgyát állandóan azok a problémák adták amelyek a község belterületén folytatandó munkát teszik lehetővé. És pedig: hogy létesüljön az új faluban egy imaház, mely a községbe települő lakosokat is jobban fogja vonzani a faluba; ehhez azonban szervesen hozzákapcsolódott az a szükségszerű tény is, hogy maga a lelkész is a faluban lakhassék. Ecélból az egyik közgyűlésen dr. Tóth Pál és dr. Válkovszky György felügyelők, valamint a lelkész vezetése és irányítása mellett elhatároztatott, hogy egy házat bérel az egyház a falu belterületén, amelyben a lelkész mindazon ideig lakik, amig a gyülekezet a lelkész számára egy rendes parochiát nem építhet. A tervet keresztül is vitték s 1931. júl. 1-ével beköltözött a lelkész a községbe, ahol Varga Mihály azidőszerínt presbiter házában nyert ideiglenes elhelyezést, lakást. Az egyház az így kibérelt lelkészlakol évi 300 P lakbér fejében használta. A beköltözött lelkész erős contactusban állván továbbra is az immár elhagyott külterülettel, tanyavilággal, azonnal hozzáfogott egy 161=