Chován József: A csabacsüdi ág. h. ev. egyházközség megalakulásának története 1927–1934. Szarvas 1935
Előzmények
már önálló egyházat képező, csabacsüdi ev. m. egyházközség elvált, egy közös szarvas-csabacsűdi egyházgazdasági bizottság segítségével a kölcsönösen fennforgó, de még függő gazdasági, pénzügyi és anyagi kérdéseket elrendezze. Legnevezetesebben a Kita iskola kérdését, annak összes rekvizitumait a csabacsüdi uj egyházra igyekszik testálni. Ugyanekkor történt az elszámolás is azon egyházi adókról, amelyeknek beszedési joga attól az időtől vált vitássá, amióta a csabacsüdi egyházközség, mint autonóm gyülekezet megalakult, vagyis 1927. május 22 tői. A fenti ügyek közös elintézésére tehát egy közös Szarvas-csabacsüdi gazdasági bizottság alakult, amelynek gyűlése a két egyházközség teljes jogú megbízásából a következőket juttatta Csabacsüdnek: a). A Kita iskolát, annak teljes felszerelését és a hozzátartozó iskolatelket. b). Abból az adóból, amelyet az 1927. év őszén a csabacsüdi ev. adófizetőktől Szarvas beszedett, még a lelkésziktatás előtt, készpénzben 285'92 P-t, amely öszszeget a szarvasi egyház a csabacsüdi egyházközség pénztárába még a gyűlés napján befizetett. Ezekből a tényekből kitűnik, hogy a csabacsüdi egyházközség rendkívül nehéz helyzet előtt állt, mert a következő évet adószedhetés joga nélkül, joformán üres pénztárral volt kénytelen megkezdeni. A fenti átutalt összeget majd végleg felemésztette az ideiglenes lelkészlaknak a legegyszerűbb szükségletekkel történő berendezése (kályha, takaréktűzhely, illemhely, konyhai belsőüvegajtó, szabadkémény elkerítés, stb.) illetve rendbehozatala, amely munkálatokat még a lelkész beiktatása előtt elvégeztettek a hívek az egyháztanács által, s amelyeknek az árát jóformán a szarvasi egyháztól nyert, részben pedig a beiktatási közebéden befolyt jövedelem összegeiből rendezték. így az 1927. évi költségvetés a következő anyagi rajzot mutatta: összes fedezet 13 P összes szükség10^