Sárkány József szerk.: Emlékkönyv Cegléd reformációjának 400–dik évfordulójára. Cegléd 1928.

Történelmi áttekintés

- 19 Ez az erősödő hit és munkás akarat szólaltatta meg az egyetlenegyre leapadt harang mellett az új négy harangot. A világháború áldozatul kívánta az egyház harangjait is s csak egy kisebb, 11 mázsás harang maradt itthon. Ezt az Eberhardt Henrik által 1819-ben Pesten öntött harangot, — mely az 1834-iki tűzvészben csorbát kapott és megrepedt, de azért két emberöltőn át szolgálta az egyházat, — a régi harangércből még 1911-ben újraöntötték. Felírása: Post tenebras lux! (Sötétség után világosság!) s Jertek, imádjuk az Urat! 1924-ben 121.488 kg. vagyis 12.1 vaggon búza árából pótolták a háborús veszteséget! Két harangot öntetett az egyház. És pedig egyet „a haza védelmében önként felajánlott nagy harang helyett", a ,,Te benned bíztunk eleitől fogva" felírású, b hangú, 31.28 q súlyút ezzel a jelmondattal: „Hirdesd egyházunk erejét, hazánk feltámadását, nemzetünk örök életét!" Egy 8.60 q súlyút „az idegenben elesett hőseink emlékének hirdetésére": ,,Isten és haza minden előtt!" felírással. A harmadikat 7.20 q súlyban öntették a Cegléd határain kívül gazdálkodók, hitük bizonyságául. Körirata: „Testünk munkája más határban verejtékezik, de imádkozó lelkünk itthon erősödik!" A legkisebbet 55 kg. súlyban „Isten dicsőségére önttette Zsengellér Gyula és Asztalos Terézia ref. tanító házaspár". Mind az öt ceglédi harangot Slezák László harangöntődéje öntötte Budapesten. A harangok megkondulása leginkább jelezte a régi élet visszatérését, hatalmas erejű: hívogató s bátorító, vigasztaló és ébresztgető zúgásuk napról-napra betölti a várost, hogy Isten közelébe vonja az elárvult emberi nemzetet. Itt említjük meg, hogy az egyház középületei általában mintaszerűek s céljuknak megfelelnek. Templomának térfogata, mely a debreceni nagytemplomé után következik, 3000 ember befogadására alkalmas. 1858—60-ig terjedő időben épült meg az egyház központi emeletes fiúiskolája, 1894-ben központi leányiskolája; 1875, 1879, 1884, 1899-ben pedig a IV., VII. (újvárosi), X. és IX. kerületi iskolái, hol a lakosság bőséges alkalmat talál arra, hogy hitéletét s jelenleg 1056 ref. tanköteles gyermekének valláserkölcsi nevelését biztosítsa. A külkerületekben élő 4235 ref. lakosság gyermekeinek elemi iskoláztatása az állami tanyai iskolákban folyik. Az állami polgári fiú- és leányiskolák, valamint az 1899-ben felállított állami Kossuth-gimnázium pedig a magasabb fokú kiképzést teszik lehetővé. S ezeknek az intézményeknek fokozottabb működésére ma különösen szükség van, mert ki ne érezné, hogy csak önálló s magas szellemi életet élők bírnak a mai idők zűrzavarában helyesen tájékozódni s a saját lábukon megállani A világháború után új korszak köszöntött az emberiségre s a hitélet terén is a dolgoknak megint „új rendje születik". Olyan újítások léptek 2*