Sárkány József szerk.: Emlékkönyv Cegléd reformációjának 400–dik évfordulójára. Cegléd 1928.

Történelmi áttekintés

- 7 urának, Enyingi Török Bálintnak nemcsak egyházi, hanem kulturális téren vallott hite és meggyőződése. Török Bálint ugyanis a korszellem hatása alatt minden birtokán szívesen látta, sőt támogatta jobbágyai gondolat- és érzésvilágának az újkori életfelfogásra való áttérését s miként a példa mutatja, ebben Cegléd eléggé előljárt. A reformáció első éveiben nem volt még hitvallás szerinti tagoltsága a bibliai tannak. Amint Luther a hívők kezébe adta a bibliát s megvalósította az egyetemes papság elvét, hite által foglalhatta el minden egyes hívő az őt megillető helyet a gyülekezet életében. Országszerte megindult az evangéliumi munka Pál apostol azon bibliai bátorítása alapján : Mindent megpróbáljatok a mi jó, azt megtartsátok! (I. Tess. 5. 21.) A kegyeletes emlékezés mégis nevekhez köti ezt az új életet. A ceglédi ref. egyház múltjának buzgó búvárlója és történetírója, Takács József lelkész kutatásai azt mutatják, hogy Cegléden Bálás pap — teljes nevén Radán Bálás — már 1527-ben megszervezte az első evangéliumi gyülekezetet. Cegléd igazi reformátora azonban az 1545-ben úgy a prédikálásra, mint a tanításra megfogadott, sok hányattatáson és üldöztetésen keresztülment Szegedi Kis István volt. „Az örök emlékezetre méltó atléta" csak két és fél évet töltött Cegléden az 1545—47. években, mély tudományával és hitvalló életével, de különösen zsoltárénekeivel maradandó hatást tett erre a városra. Itteni időzése alatt nősült meg először s egy Orsolya nevű nőt vett el feleségül. Jelentős irodalmi működésén és diadalmas hitvitáin kívül azért is nevezetes, hogy ő az egyetlen az első magyar reformátorok közül, kinek egykorú képmása fenmaradt. Istenes buzgalmához méltó volt közismert jelszava, mely szerint „a henye élet élő sír!" S ha valaki keresi ezt az életelvet Cegléden, ma is megtalálja, hisz maradékairól ismeritek meg e népet. Szegedi Kis István iskolájának volt kitűnő növendéke, 1554 táján Cegléd prédikátora, később a ráckevei superintendencia jeles püspöke: Bakonyi Albert. Az ő ceglédi működése oly döntően véste be a helvét felfogást a lakosság lelkébe, hogy állásfoglalása Ceglédet maradandóan és tartósan a reformáció kálvini irányához kapcsolta. 1592-ben Körtvélyesi János volt Cegléd prédikátora s püspöke. Az eddig ismeretlen nevű ceglédi prédikátor működésének egyetlen hazai tanúbizonysága Foktövi János önéletírása. Vác híres prédikátorának és kéziratban ránk maradt egyházi beszédek írójának feljegyzése szerint Körtvélyesi János Wittenbergában tanult s mint az alsódunamellék püspöke Cegléden ordinálta őt református pappá. Cegléd a török hódoltság idején szultáni „kincstári birtok" volt, s mint ilyen sok kiváltságot élvezett. A ránk maradt feljegyzések szerint 1552-ben 150, 1559-ben pedig 184-re emelke-