Bőhm Dezső: A Budapesti Evangélikus Középfokú Leányiskola – polgári, Veres Pálné-Intézet, kollégium – ötven éves története. 1883-1933. Budapest 1933.

III. A belső élet alakulása 50 éven át

a növendékek előadásai, szavalatai, zeneszámai, nem egyszer vetítés mélyítik hitben a tagokat; az október 31-iki ünnepély rendezése is feladatai közé tartozik, s más hasonló alkalmak megünneplése: pl. Gusztáv Adolf emlékezete. Önkéntes ado­mányokból juttat Ínségeseknek pénzbeli segítséget, nevel ez által is felebaráti szeretetre. 2. A legnagyobb múltra azonban az 1908-ban alakult Önképzőkör tekinthet, mely 1933/4-ben kezdi 25. évét. »A tiszta irodalmi magyar nyelv ápolása élőszóban és írásban ­jelszóval kezdte el munkáját; felhasznált minden kínálkozó al­kalmat az ismeretek terjesztésére, s p. gyermeki lélek közvetlen megnyilatkoztatására. Tagjai eleinte a III—IV. polgári osz­tályos tanulók. — Évi jelentései valóságos korképek az ifjú­ság életszemléletéről, munkavállalásáról: 1909-ben még »béke­ünnepet« rendez, 1915/6-ban már a Protestáns Árvaházban ápolt katonákat vendégeli meg. Hadikölcsönt jegyzett azután több ízben a Kör s »Szeretetfalva« részére jelentékeny ösz­szeget ajánlott fel. Az. 1916. március 15-én elmondott beszé­det háborúéremmel tüntette ki; majd az oláh betörés idején a kirabolt hosszúfalui templom oltárára terítőt hímeztek tagjai. 1921-ben a Területvédő Liga javára rendez nyilvános előadást; ugyanettől az évtől kezdve a háború utáni nyomor enyhítésére állandó szokásává válik a szegény gyermekek ka­rácsonyi megvendégelése és megajándékozása. A gyászos em­lékű Trianon hoz ezután sötét színt a műsorszámok közé, 1925/6-ban a békési árvízkárosultakat támogatja, ßz oláh el­nyomatással küzdő hosszúfalui iskola részére küld segélyt; megveszi a Nemzeti Múzeum ereklyeszobája részére egy sze­gény honvédözvegy karperecét. Később Horthy Miklósné jó­tékonysági teaestjére, Raffay Sándorné gyermeknyaraltatá­sának költségeire adakozik. Természetesen az iskola szegé­nyeit is támogatja, művelésükre színi-, hangverseny-látoga­tásokra vált jegyet, végül 1927 óta tanulmányi kirándulást is iesz a szegények számára adományával lehetővé. 1929-ben elülteti az egyik fővárosi kertészeti iskolában a trianoni ha­tárról, Irottkőről hozott tölgyfacsemetéjét; még egyházunk nagyja, Böhm Károly fasori emléktáblájához járul adományá­val hozzá. Rendezésében ünnepli az iskola október 6. és március 15-ét, hagyományossá lett decemberi nyilvános előadása; meg­emlékezett gyűlés keretében sok kiváló emberről. Műsorszá­mai között állandó a szavalás, irodalmi művek ismertetése, ön­álló fogalmazás, ének- és zeneszám. Gyakran van vetítettké­pes előadás is. Kollégiummá alakulásával mind nagyobb mér­tékben kapnak helyet műsorában világirodalmi jelentőségű, idegennyelvű számok is. Néhány önképzőköri kirándulás mélyíti a hangúlatot, záróülést néha szabadban, irodalmi nevezetes­ségű helyen ül, pl. a Farkasvölgy, Margitsziget; elzarándokol 32

Next

/
Oldalképek
Tartalom