Bőhm Dezső: A Budapesti Evangélikus Középfokú Leányiskola – polgári, Veres Pálné-Intézet, kollégium – ötven éves története. 1883-1933. Budapest 1933.

III. A belső élet alakulása 50 éven át

risztikára Utóbbit főleg Harmath Ilona, Filarszky Erzsébet és Jablmowsky Piroska. A fentemlített évben 36, rákövetkezőben 46, a jelen évben 50 ilyen félnapos, egész napos kirándulás volt. íme, a kirándulás, mint nevelő eszköz igazán belekapcsolódik a kollégium munkájába. e) Színház és hangversenylátogatás. Budapesten el le­het vinni a tanulókat színházba, azonban igazán nehéz nevelő célra megfelelő előadásokat találni, <5 így tulajdonképpen csak az ifjúsági előadások látogatása Jehet rendszeres. De a gaz­dasági helyzet sem engedi, hogy minden tanuló elmenjen ide, még csak az összes bennlakókat sem lehet elvinni (min­cfen alkalommal; már pedig, ,amit fontosnak ítél a tanítás, azt minden tanulónak egyaránt meg kellene ismernie. Ezért vittük az egész iskolát Földes és Pongrácz irredentadarabjaiba, továbbá a Copperfield Dávid előadásába (1929/32.). Ezért mutatunk azonban lehetőleg mindent meg az iskolában: pl. Lohengrint, Teli Vilmost (Schiller drámáját) grammofónle­mezekem A Veres Pálné-intézet alapításakor az volt Raffay püspök elgondolása, hogy lehetőleg sokszor menjenek a ta­nulók színházba, s mindig bevezető előadás tájékoztassa őket a szerzőről, munkálkodásáról. Sohasem vezettük tanítványain­kat ilyen bevezető előadás nélkül színházba. Ezeket Dr. Böhm igazgató kezdette, s zenés daraboknál mindig ő is végezte; azonban támogatta munkáját az egész tanári kar, s itt újra Dr. Szelényi Ödönt kell kiemelnem, ki mindig szívesen vál­lalta az előkészítő tanítást, mellette főleg Jablonowsky Piroska és Dr. Zelenka Margit adtak sokszor elő. A gyermeki lelkek ííven alkalmakkor kitárultak, és az előadó munkáját érdeklő­désükkel fizettek bőven vissza. Ha meg nem volt színi előadás, vagy hangverseny, melyet elő kellett volna készíteni, akkor is rendezett az igazgató házi grammofónhangversenyeket, hiszen száznál jóval több művészlemeze volt az intézetnek. Ezeknek a hangversenyeknek egységes tervük volt, s minden számnak megértését és élvezését a tanulók ßzellemi színvonalának meg­felelő magyarázattal készítette elő az előadó. f) Iskolai ünnepélyek, előadások. Természetes, hogy a szokásos iskolai ünnepélyek rendezése is hozzájárult az iskola nevelő munkájához. A megszokotton felülemelkedtek ezek is. 1891-ben kezdte meg a polgári iskola a reformációnak külön ünnepéltben való megülését, s ezt a hagyományt mindig foly­tatta a kollégium is." Ezen az ünnepélyen, melyet újabban a Gyámintézet rendez, mindig az iskola valamelyik tanára be­szél: ezzel is mutatjuk, hogy egyházi szempontból ez legfon­tosabb ünnepségünk. A két hazafias ünnepély (október 6, március 15) szónoka növendék, ki versenyben legjobb be­szédét mondja el. Ez az ifjúság ünnepe, melyen nem kell okvetlenül tanárnak előállania, bár sokszor volt már tanár 30

Next

/
Oldalképek
Tartalom