Bőhm Dezső: A Budapesti Evangélikus Középfokú Leányiskola – polgári, Veres Pálné-Intézet, kollégium – ötven éves története. 1883-1933. Budapest 1933.

III. A belső élet alakulása 50 éven át

A kollégium ebben is hagyományokhoz ragaszkodott, mert megtartotta alsó négy osztályában ezt a nevelő alkalmat. — Hyen fontos nevelő alkalom az evangélikus tanulókkal tartott bibliádra, mely rég idők óta hozzájárul a vallásos érzés ápolásához. Most Kozma Gabriella tanár nevel általa. A szülői házat azonban nemcsak a már említett vizsga

: biztosi intézmény hozta a szülőkhöz közelebb, hanem a szülői ertekezletek is. 1913. február 17-én volt az első a polgáriban. Bizonyos, hogy ezeknek nincs akkora értékük, mint azt az Tlméleti emberek szeretnék elhitetni. Először is a szülőknek csak kis töredéke hajlandó, vagy tud ilyenekben részt venni, (gészen elenyésző még ehhez azoknak a szülőknek a száma, kik megbeszélésben egyesülnek a tanárokkal. Tény azonban, hogy ha nem ülnek ki a tanárok a zöld asztal mellé, hanem elvegyülnek a szülők társaságába, akkor többszöri összlejövetel révén mégis csak fesztelenebbé lesz az érintkezés. így a hivatalos értekezlet, az elhangzott előadások végén minden tanár a saját osztályának szülőgárdájával beszélheti meg^ bizalmasan a gyermekek nevelésére vonatkozó észrevételeit^ Az ilyen szülői értekezleteknek több céljuk lehet. Például felvilágosítás, így 192;. novemberében a Veres Pálné-intézetben a diipozitivlemezekkel való szemléltető oktatásból adtak bemutatót Dr. Böhm Dezső a világirodalom, Dr. Láng Margit a művészettörténet, Dr. Horváth Károly a földrajztanítás keretében. Ez úttörő munka szemléltetésénél jelen volt a fenntartó egyház püspöke, iskolabizottságának sok tagja, a tankerület főigazgatója, Dr. Pintér Jenő, ki elismerő szavakkal fs emelte a bemutatás fontosságát. — Ilyen ünnepi, ismertetésre szolgáló alkalom volt 1927. márciusában is. Az átalakuló iskola számára választott leánykollégiumi tipusról adtak felvilágosítást a püspök és igazgató, hogy majd tájékozottan dönthessenek a szülők gyermekeik továbbtanulásáról. A IV. polgári és IV. elemi osztályosok szülei voltak ekkor hivatalosak. — Egyébként a tárgyak gazdagsága jellemzi az értekezleteket. Rendesen egv-két rövid előadás veszi fel a megjelentek közt a kapcsolatot. Általános érvényű volt Dr. Szelényi Ödön tudós előadása a Veres Pálné-intézetben a magyar protestáns nőnevelés úttörőiről, Kozma Gabriella meg a polgáriban szólt ilyen címen: Leánynevelés protestáns szellemben; úgy véltük, hogy azoknak a szülőknek, kik evangélikus iskolába járatják gyermekeiket, tudatosan kell ezt tenniök. Ruttkay- Mikim Gyula a kirándulások nevelő értékéről adott el<5 tapasztalatok alapján. Az életre nevelés, mint sokszor hangoztatott mondás, merült fel Dr. Böhm D?zsö előadásában, inajd ugyancsak ő igyekezett a két fontos tényező, tanár és szülő együttműködését Iskola és élet, Szülői ház és iskola című előadásaival előmozdítani. Itt kapcsolódik össze munkájával Vidovszky Kálmánná (akkor még Szarvasi Olga), ki 23