Bőhm Dezső: A Budapesti Evangélikus Középfokú Leányiskola – polgári, Veres Pálné-Intézet, kollégium – ötven éves története. 1883-1933. Budapest 1933.

II. Az iskola vezetősége

A Veres Pálné-intézet első évében Dr. Szigethy Lajos volt az igazgató. A Luther lelke című háromkötetes egyházépítő munka jeles szerzője, több verskötet, műfordítás költője, a fasori gimnáziumban a Hősök- és Böhm Károly-emléktábla létesítésének megindítója; itt is maradandó munkát végzett. Bár 1921-ben a jelenlegi igazgatónak adta át állását, mint tanár, tanácsadó jó barát ^állandóan részt vett az intézet munkájában. Csak 1930-ban hagyta el e neki kedves iskolát, s ekkor írta az ott elhelyezett ,arcképére ezeket a szép emléksorokat: »Boldog tanárságom utolsó tíz éve rózsás alkonyattal olvadt a nagy éjbe — ezért az áldott kollégiumra, igazgatójára, tanáraira, tanulóira gondolok szeretettel. Legtisztább öröm a hálás emlékezet.« d) Tanárok. I. A polgári iskolában alapításakor kevesen tanították az elméleti tárgyakat: Falvay Antal igazgató és Kardeván Vilmos, kinek Ida leánya utóbb kézimunkatanárnő lett, majd mint Mikolik Kálmán hitvese maradt az iskolával közeli kapcsolatban. 1887-ben kezdett itt tanítani Scholtz Lajos, 1888ban pedig Mikolik Kálmán, ki sokoldalúságával a tanításban ís megbecsülhetetlen szolgálatokat tett: úgyszólván minden tárgyat tanított. 1897-ben jelent meg az egyház szolgálatában Dr. Bsxhejt Ármin, ő volt az első magyar iskolaorvos és egésziségtantanár. Lankadatlan munkában élte életét, s mily tragikus volt sorsa: az 50 éves jubileum évében, 1933. január 30-án kellett villamosbaleset áldozataként elpusztulnia! — 1903tói működtek mint rendes kézimunkatanár Fuchs Paula, s mint rajztanár Scholtz Margit, ki 1917. április 2-án ffúnyt el. — 1904/5-ben egyházunk egy ismert tanférfia, a soproni ev .tanítóképzőintézet igazgatója, Hamar (Hammer) Gyula tanított itt mint helyettes tanár. — A rákövetkező évben választották meg Györy Ella személyében elméleti tárgyra az első nőtanárt. 1908-ban jött ide Iglóról Télessy Dalma, ki még ma is jó egészségben végzi a tanítás munkáját. A nőtanárok alkalmazásával kapcsolatban kimondotta az egyház, hogy amennyiben férjhez mennek, állásukról le kell moncfaniok; így hagyta el Győry Ella az iskolát, s helyébe jött 1910-ben Votisky Zoltán, középiskolai tanár. Ugyanekkor lépett Köpe Anna is iskolánk szolgálatába, 1915-ben azonban férjhez ment és helyet adott Kozma Gabriellának. Itt említjük meg, hogy Köpe Anna a román megszállás idejében Erdélyből menekülni volt kénytelen, és ekkor mint férjes nő tanított az iskolában; hasonlóképpen Jeszenszky Ignácné, evangélikus esperes felesége, a jeles írónő. Az elv tehát meg van 14